Hogyan viszonyuljak ehhez a helyzethez?
Bocsánat, ha nem jó kategória. Szóval, az a gondom, hogy mostanában több problémám is van, illetve vannak dolgok amik miatt aggódok. Sajnos a családom egészsége sem a legjobb, bár lehetett volna még rosszabb is, de még így is szomorú vagyok néha. A másik, ami aggaszt, hogy el kell költöznünk, nem most, de bizonyos időn belül. Ennek van előnye is, de ettől függetlenül aggaszt, mivel nem egyszerű igazán jó lakást találni és sok munkával jár. Ami néha zavar, az az, hogy olyan nehezen tudok találkozni a barátommal is, bár mostanában viszonylag jól sikerült, korábban vele is volt problémám, de azt meg tudtuk beszélni, azóta rendben vagyunk. Csak azt sajnálom, hogy olyan nehezen jön össze a találkozás. Bár igyekszik megoldani, meg én is, csak nyilván vannak tőlünk független dolgok, amik nehezítik. Szóval ez a 3 dolog mind elszomorít.
Tudom, hogy másoknak még nagyobb gondjaik vannak, és én is örülhetek, hogy nincs még más... de egy ideje olyan, mintha nem látnék semmi pozitívat szinte. Ennek részben örülök, hogy így vagyunk, ahogy és nem még rosszabbul, ugyanakkor meg aggódok nyilván.
Mikor a barátommal vagyok, akkor kevésbé gondolok ezekre, és olyan jó érzés megölelni... ő meg tud nyugatatni egy kicsit. Csak sajnos vele is nehezen találkozok, illetve nem lehet ott mindig mellettem.
Egyetemista vagyok egyébként, magát az egyetemet szeretem, bár fárasztó gyakran nagyon. Mikor az egyetemen vagyok, akkor jobban elterelődik ezekről a figyelmem, van, hogy kifejezetten jól érzem magam. A tanulással kapcsolatban meg vegyes, mert leköti a gondolataim legalább, tanulok is elég sokat, meg így nyilván elérhetem a céljaim. Néha azért már nagyon fárasztó és az is rossz, hogy úgy érzem, sosincs vége a tennivalóknak. Szóval egyrészt segít, hogy jobban érezzem magam, ugyanakkor meg ott is van nyilván egy stressz, mivel teljesíteni kell meg minden.
Szerintem ez egy átmeneti helyzet, és tényleg lehetett volna rosszabb is, de szeretnék valami tanácsot hogyan lehetnék pozitívabb egy nehéz helyzetben, amikor minden probléma ott van. Néha már másokkal is emiatt bunkóbb vagyok, ha eleve rossz a kedvem... meg jó lenne valami kapaszkodó...
Tudom, hogy azért hálásnak kell lennem, hogy nem még rosszabb a helyzet. Szeretnék pozitívabb lenni, szeretnék valami olyat az életben, ami ad nekem életerőt és amire támaszkodhatok.
Mit tanácsoltok?
Korábban az olvasás sokat segített, de azt mostanában hanyagoltam a sok tanulás miatt.
Ezen kívül van még tipp?
Amúgy alapszakra járok.
Bocs, én ilyen hosszan tudtam megfogalmazni. Egyrészt, mert több mindenről írtam. Másrészt, mikor kiírok magamból valamit, nem biztos, hogy arra koncentrálok, milyen hosszú lesz.
Mások is írtak már így... ezen az oldalon is... de mindegy....
Azért köszönöm a válaszokat.
Oké... akkor ne olvasd... ha már segíteni úgysem tudsz, akkor miért kell még kioktatni? Lehet, hogy igazad van, de ha valaki éppen ideges, aggódik, akkor lehet nem fogalmaz olyan összeszedetten és lehet, hogy érthetetlen lesz végül, amit ír. De ezt ő akkor nem látja....
Más is volt már így ezen az oldalon, nem én vagyok az egyetlen.
Most már ha annyira zagyvaság, akkor ne olvassa el senki és ne kommenteljen senki, aki csak ezért írna, hogy ezt elmondja. Már nem lesz új infó.
Akkor ezek szerint velem nem stimmel valami, mert én sokkal rosszabbul fogalmazok, ha ideges vagyok és problémám van.
De legyen nektek igazatok, ti biztos tökéletesek vagytok... ha meg annyira nem tetszik, hogy így fogalmaztam meg, ne írjatok semmit. Attól még nem oldódnak meg a problémáim, hogy piszkáltok.
Nincs elég bajom szerintetek enélkül is?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!