Mit tehetek ha lehetséges hogy apa már nem lesz velünk?

Sziasztok. Igazából a történetemben még semmi sem biztos, mert anyát hiába kértem, nem szeretne róla beszélni. Viszont én sem vagyok már olyan nagyon kicsi a 16 évemmel, szerintem apa megcsalta anyát. Nos, nem beszélnek róla, előttünk legalábbis. Még a nyáron volt egy időszak, mikor sokat veszekedtek, anya többször utalást tett rá hogy apa lehet hogy elhagy minket, de csak nekem, mert én vagyok a legnagyobb, és az egyetlen lánya. Anya nagyon sokat fogyott nagyon hirtelen, ami annak tudható be hogy folyamatosan szomorú volt és nem evett rendesen. Igyekeztem jobb gyerek lenni, megcsinálni amit kér, hogy ne legyen velem is gondja, és a tesóimat is gyakran nyaggattam ugyanezzel, hogy ők is jöjjenek, csináljuk meg a házimunkát. Egy idő után jobb lett a helyzet, anya és apa eljártak együtt ide-oda, mozi, fürdő stb, időnként ugyanez családilag is. Azt hittem vége, de nem. Ma kiderült hogy nem. Anya ma is említette, több hónap kihagyás után hogy megint "nézeteltérésük" volt apával, és most apa nem igazán áll vele szóba. Borzalmas ezt látni. Apa hozzánk is alig szól, az asztalhoz is csak hosszú kérlelés után fáradt oda. Attól félek ha megtörténik a legrosszabb, és szétmennek, mi lesz? Én most kezdtem a gimit és jövőre kollégiumba készülök, a tesóim még általános iskolások. Mi lesz ha apa nem lesz már velünk? Tudom hogy anya a nem éppen keres annyit hogy abból meg tudjunk élni, sőt. És akkor ott van az egész érzelmi oldala, amire abszolút nem vagyok felkészülve. A kérdésem az hogy szerintetek (aki volt/van ilyen helyzetben) mit tehetnék hogy ne menjenek szét, vagy ha mégis, akkor hogyan segítsen anyát és apát? Nagyon szeretem mindkettejüket, el sem tudom képzelni milyen lenne ha szétszakadt a család, de fáj a szívem ha belegondolok. Légyszi lássatok el tanáccsal ha tudtok, hogy mit tehetek. Köszönöm, hogy elolvastad.