Hogyan éltétek meg, hogy a szüleitek elváltak?

Kifejezetten jól. 15 éves voltam és épp utáltam apámat, mert túl szorosan akart fogni. Anyámmal egy hajszálnyival jobb volt a kapcsolatom.

Kb 8 éves koromban tudatosult bennem, hogy el fognak válni. Állandóan veszekedtek, semmiben sem értettek egyet. Így volt időm felkészülni rá. Viszonylag sokáig bírták. 15 éves koromban egyik napról a másikra elköltözött anyám, majd én is mentem utána.

Azóta rendeződött a viszony apámmal is, sokkal jobban kijövünk egymással, mint mikor még együtt éltünk. Már felnőttem, anyámtól is elköltöztem, vele is jó a kapcsolatom.

Sosem haragudtam egyikőjükre sem, nem nagyon érintett meg lelkileg, hogy már nincsenek együtt.

Nagyon rosszul, pedig mar 30 eves voltam. Egyebkent sokkal hamarabb kellett volna elvalniuk, akkor mndkettonek jobb lett volna. Az eletem annyiban valtozott, hogy kulon-kulon kell latogatnom oket, mar nem egy helyen laknak:-). A kezdeti megrazkodtatas utan viszont jobb lett apukammal a kapcsolatom, mint elotte. Oszintebb.

Gyerekkorban viszont nehezebb lehet, foleg a kicsi gyerekek sokaig remenykednek, hogy a szuleik ujra osszejonnek. (En is elvalltam, de rokosagban is tobben stb.) A szakirodalom szerint a kisgyerekeknek tud nagy trauma lenni es a tinedzsereknek, akkor ha a valas miatt a szulok rajuk nem tudnak uvy odafigyelni erzelmileg es biztositani oket arrol a maguk ertelmi szintjen, hogy a valas nem miattuk van es oket ugyanugy szeretik. Ha ilyenkor a szulok onsajnalatba sullyednek, a gyereket bevonjak a sajat kinjukba es egymassal kezdenek versenyezni vagy veszekedni a gyerekeken, akkor orokre olyan nyomorokke tudjak a gyerekeiket tenni, hogy csak na.

A válás kezdetén még nem voltam 15 éves és igazából még most sem váltak el (tart a per).

Igazából ez volt a "legkisebb rossz" a lehetőségek közül. Bár utána akadtak, akadnak anyagi problémáink és már évek óta húzódik a válás, ami anyukámat is igencsak megviseli nem nagyon volt más út.

Tarthatatlan volt "apukám" viselkedése és az otthoni állapotok.

Én 10 éves voltam, és nagyon rosszul érintett. Hisz az én szüleim sosem veszekedtek, mindenben minta család voltunk,az egész város ismert minket,és felnéztek ránk . 25 évig voltak házasok. Aztán egyszer csak láttam apámat sírni a kertbe,megkérdeztem tőle,mi a baj. Akkor mondta el,hogy el fognak válni. Egy megcsalás volt,anyu nem bocsájtott meg,apu pedig repült. Az életem onnantól kezdve nagyon gáz lett. Mivel nagyon csúnya válás volt.

Haragszom a szüleimre,hisz nagyon sok rosszat okoztak nekünk ezzel a válással. Leszarva 5 gyerekük érdekeit. Teljesen elvették a gyerekkorunkat. Minden csak a balhézásról szólt. Ami, a mai napig tart. Pedig 15 éve váltak el,de még mindig egymás fejéhez vágják a dolgokat....