Hogy mutassam be őket egymásnak úgy, hogy ne legyen kínos?

Sziasztok!

17 éves vagyok.

Kb. 3 hónapja van egy barátom,akivel ritkán tudok csak találkozni azért, mert kicsit messze lakunk egymástól (ettől függetlenül jól megvagyunk). Épp ezért még senkinek nem beszéltem róla a családból, mert nagyon furcsának tartanák, hogy alig találkozunk. A húgomnak (14) már néhányszor lett volna alkalmam elmesélni,de mindig kitértem,amikor már elkezdtem mondani. Szombaton átjön az a baráti társaságom, amiben benne van a barátom is és ha minden igaz úgy szervezzük,hogy mindenki hozza a szüleit/szülőjét,hogy közben ők is ismerkedjenek :) anyámék már 2 szülőpárt ismernek, 3-at vagy 4-et még nem. Az első,ami érdekelne az az lenne,hogy hogy mondjam el anyámnak azt,hogy btw van egy "pasim",mielőtt jönnek? Nem kiakadós fajta,csak én elég nehezen kezdeményeznék ilyen beszélgetést,hiszen 3 hónapja halogatom...a másik pedig,hogy miket tanácsoltok a szüleim és a barátom anyukájának a találkozására? Szerintem jó így,hogy sok szülő lesz,mert nem lesz olyan kínos "na most muszáj jópofiznunk egymással" szitu,plusz a barátom anyukája ismer néhány szülőt a társaságból.

(néhány infó,"személyleírás": a barátom anyja: nagyon művelt, okos és talpraesett; barátom: kicsit hangos, okos, széles látókörű, udvarias; anya: művelt,kedves, laza,intelligens; apa: okos,picit harsány,de tud visszafogott lenni, vicces viszont könnyen belelovalja magát a dolgokba,sajnos pl. a politikába; húgom: jóban van a barátommal, kedves, vicces, vissza tudja fogni magát és akkor nagyon aranyos és szimpatikus; én: a barátaim társaságában elég belevaló (?:D) vagyok, de amikor valami fontos nekem akkor elég ideges leszek,igen,ez a szituáció is az a kategória, szerintem tudok intelligensen beszélgetni,széles látókörű és toleráns vagyok)

bocsánat az összevisszaságért.

Én tényleg annyira szerencsétlen vagyok,mint amilyennek a szöveg alapján tűnök,kérlek rendes válaszokkal segítsetek :D