Szerintetek ez már túlzott büszkeség/makacsság?

Nagyim szeret "ajándékozni" cuccokat. Pl. tojás (tartanak tyúkokat), pulykahús (szintén emiatt) + zöldséget, gyümölcsöket, házi lekvárokat stb. Néha megtöm pénzzel is, pl 10-20 ezer forinttal, de akkor is kisegít, ha többet kérsz valamiért.

Én visszautasítottam őt, ha hoz valamit, akkor visszaadtam, hogy ne hagyják itt, mert elajándékozom őket, nekem nem kell se a pénze, se semmi tőle.

Nem vagyok vele rosszban, de ő nagyon... erőszakos. Nem úgy lépkedsz, ahogy ő fütyül? Akkor azonnal ad vissza a pénzt, amit kaptál! Nem úgy ugatsz, ahogy ő diktálja? Egy hálátlan kis korcs vagy, aki csak kihasználja őt, hisz mennyi dolgot elfogadtál tőle!

Hívd fel heti 2-3 alkalommal köszönetet rebegve, minden családi összejövetelen alázkodj meg előtte, hogy ő nagylelkűen legyinthessen, hogy semmiség, ne is hozd szóba. Majd tűrd azt, hogy a legkisebb hibánál újra és újra a képedbe vágja, hogy nélküle egy senki vagy.

Ordibál, zokog, megüt, majd nagylelkű dáma lesz belőle.

Én úgy döntöttem, hogy ebből nem kérek, elég volt ezt végignézni, ahogy anyámmal megcsinálja, aki bármit megtenne a pénzért, nem érdekli az ilyesmi. Éppen ezért ő is pattant a parancsra, miszerint kezdjen el zaklatni engem, hogy híd alatt fogom végezni, igazán elfogadhatnám, ne legyek idióta blablabla.

Szerintetek jogos, hogy inkább nem fogadok el semmit és a sértődött hisztit hallgatom, mint egy fejet hajtó gyalog legyek, akinek talpat kell nyalnia mindig?