Szerintetek az ilyesmi elfogadható?

Pár évtizeddel ezelőtt teljesen normális volt, hogy több generáció él együtt, tudják egymást segíteni, támogatni. Manapság meg már ritkaságszámba megy, hogy nem akarják a családtagok kinyírni egymást meg beleugatni egymás életébe.

Képzeld el kérdező, akinek nincs egyszerűen anyagi lehetősége, hogy külön menjen, mert különben nyomoroghat a marha nagy önállóságában.

Ha nem cseszegetik egymást a családtagok, egyik főz, másik bevásárol, a harmadik meg csinálja a takarítás nagy részét és mindenkinek több pénze, marad, ebben mi mégis az ördögtől való?!

Ha nem átlag-magyarok, hanem elég értelmesek ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a másik magánéletét, akkor semmi gond vele.

Én Nyugaton élek, és itt teljesen megszokott az egy házban, két külön lakásban a szülökkel, viszont itt az is megszokott, hogy a szülök is meg a fiatalok is a másik lakásba csak elöre bejelentve mennek át (minimum egy telefonhívás), mintha "idegen" szomszédok lennének, emellett még így sem ülnek egymás nyakán.

1. Senkinek semmi köze hozzá.

2. Nemcsak elfogadható, hanem példaértékű. Végre valaki, aki nem fordít hátat a szüleinek, amikor már szükségük lesz segítségre!

Nem mindegy, hogy valaki 30 évesen még a szülei nyakán lakik, vagy 30 évesen odaveszi magához a beteg szülőt! Hatalmas különbség!

És igen, elfogadhatónak tartom. Azt nem tartom annak, amikor valaki tojik a saját segítségre szoruló szüleire.