Van valakinek alkoholista a családjában?

A volt páromon úgy derlt ki, h amikor megismerkedtnk, kizárólag üdítőt ivott.Soha ,se névnap, se szilveszter, se semmilyen ünnepen semmi pia, csakis üdítő.

Aztán egyszer vki megkinálta, jobban mondva erőltette egy pohár borral, mondván igyál,ez nem árt,finom.stb...

Na utána nem volt megállás! Ez a kis kortyolgatás tartott 3 hétig...de egyfolytában!Semmit se evett, csak piált.

Utána visszazökkent egy időre, de pár hét letelte után kezdte újból.

Az alkoholizmust ki lehet kezelni, lehet gyógyitani, de 100%osan soha ki nem gyógyul belőle az illető.

Mikor reggel nem a reggeli kávéval, hanem sörrel vagy felessel indit...:(

Természetesen még olyan alkoholistát nem hallottam, aki bevallotta volna, igen, én az vagyok...

Mindegyik tagadja, sumákol...

Ez nagyon nagy baj!És probléma acsaládnak is, a munkahelyen se tolerálják.

Utána értettem meg, miért is nem vállalt 8 órás melót, mert tudta, hogy képtelen lesz meglenni pia nélkül.

Én azt nem értettem meg soha, mért nem lehet kulturáltan inni, azaz annyit, ami nem árt meg, ami valóban csak jól esik, pl. ebéd után egy pohár bor, vagy nnepekkor egy pohár-és nem több!-pezsgő.

Ők nem az íz miatt isznak, kell a bódultság, a mámor,azt hiszik, ezzel a problémájuk meg van oldva, pedig dehogy.

Kemény dió az alkoholizmus nagyon.

l.

Meghalt 54 évesen...

Ráadásul ehhez jött még depresszió és öröklött szívbetegség.

(első voltam)

Nekem az öcsém alkoholista már vagy harminc éve. Házassága ráment, bár nem váltak el mert a neje elkurvult.

Most már ott tart, hogy agyilag zokni, esik-kel, összetöri magát rendszeresen. Egyre gyakrabban össze hugy..za, sz@rja magát, szóval mindent elkövet hogy inni tudjon, lop, csal hazudik, és azt hiszi mi vagyunk a hülyék. Ha nem büntetnének, már agyoncsaptam volna, vagy halálra itattam volna ! Hajrá a részegeseket az állam gyógyítgatja , leszázalékolja, nyugdíjazza, úgy is visszakerül hozzá alapon !

apám piás. napi szointen a fél liter vodkája megvan(bár nem tudom most mennyit iszik mert több mint egy éve nem láttam) agresszív volt mig együtt laktunk és vert engem rendszeresen.

17L

Nekem a szüleim mind a ketten ittak.Már gyerekkoromban figyeltem,hogy néha az anyám olyan fura,de akkor még nem tudtam,hogy mitől.Utánna már az apám is inni kezdett,és csak a rengeteg konyakos + borosüveg volt mindenhol.Mikor nagyobb lettem,már engem küldtek piáért a boltba.Gyűlöltem,mert egy barátnőm sem jöhetett hozzánk,és később mikor a barátommal haza akartam menni,akkor előtte telefonáltam,mert már a köszönéséből tudtam,hogy piásak -e ,vagy sem.Én így nőttem fel,és ez addig tartott,amíg az apám infarktusban meg nem halt (akkor 26 éves voltam)Utánna már nem hagytam anyámat sem tovább inni,és azóta sem iszik.Ennek 3 éve.És teljesen érthetetlen számomra,hogy kb 20 év piálás után anyám hogy tudta egyik napról a másikra abbahagyni minden elvonási tünek nélkül (vele életem akkor 1,5 évig még)

Persze Ők is tagadtak mindent,de ezek tények.Gyűlöltem ezért a szüleimet,és szégyeltem is Őket.

Nekem apám ivott úgy 12-13 évig mindennap rendszeresen. Ő mondjuk nem járt kocsmázni, és nem is vert meg senkit, de kötözködősebb, agresszívabb lett, vagy épp mély depresszióba zuhant. Mindent elfelejtett, vagy másképp emlékezett dolgokra. 12-13 éves korom körül már azonnal felismertem, hogy mikor részeg, és mennyit ihatott. Egyébként ő is tagadta nagyon sokáig, hogy alkoholista lenne, és akkor döbbent rá, hogy tényleg az, amikor én 16 éves koromban szó szerint elmenekültem otthonról (erről nem csak ő tehetett, hanem anyám is, de ez egy másik történet...). Akkor értette meg, hogy ez így nem mehet tovább, és egyik napról a másikra letette a piát. Fura, de neki se voltak elvonási tünetei, és azóta egy kortyot sem ivott. Gondolom, nem is hiányzik neki, mert az egészsége is sokat javult azóta, és jobb a közérzete is.

Az alkoholizmus veszélyes játék. Utánanézhetsz neten, ott pontosan leírják, hogy mikortól kell figyelni, mik a jelek az alkoholizmusra.