Szerintetek ez normális dolog?
Nem tudtam, hogy melyik kategóriába írjam, ezért ide írom.
Arról van szó, hogy én az állatok társaságát sokkal jobban el tudom viselni mint az emberkét. Nekem a kutyám sokkal közelebb áll a szívemhez, mint bármelyik ember. Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de én a kutyámnak el szoktam mondani a problémáimat és utána sokkal jobban érzem magam, mert tudom, hogy ő meghallgatta az összes szavamat és nem néz hülyének. Én már lassan az embereket szinte nem fogom semmibe nézni..egy állat sokkal jobb mint egy ember. Én ha felnőtt leszek sok állatot szeretnék, és állatok között dolgozni.
Sokkal jobban szeretem őket mint az embereket. Én csak velük tudom magam jól érezni. Ez normális dolog?
Amúgy ő egy gyönyörű Magyar vizsla :).
13/L
Ugyanígy gondolkoztam 13 éves koromban, ahogyan most te :) A mai napig ezerszer többre becsülöm az állatokat és szóba sem állok olyan emberrel, aki nem szereti az állatokat, én imádom őket :) Azért vagyok ember, mert van agyam és tudom, hogy felelősséggel tartozom valamiért, például az állattartás :)
Egészséges felnőtt nő vált belőlem :) Nyugodj meg, teljesen normális vagy :) 21/N
"Minél több embert ismerek meg,
Annál jobban szeretem az állatokat!"
18 éves lány vagyok és pont így vagyok mint te..úgyhogy nem vagy ám egyedül.Persze régebben emiatt magamba fordulóbb voltam, nem túl társasági lény,de így 18 éves fejjel tudom ,hogy azért kellenek az emberi kapcsolatok,bár a szívem nem hozzájuk húz még most se. Találd meg az egyensúlyt abban, hogy ne légy befelé forduló,akinek csak az állatok vannak,építs emberi kapcsolatokat is,ha pedig elég volt ebből a "fajból",irány a természet..
Sok sikert :)
Vannak barátaim rajta kívül, de nekik valahogy nem mondok el olyan dolgokat mint a kutyámnak.
Csak annyi történt, hogy az egyik barátnőm (akiről sokáig azt hittem, hogy a legjobb barátnőm lett) sokszor cserbenhagyott és inkább az "ellenséget választotta" mert egy kicsit kedveskedtek neki, de azt nem vette figyelembe, hogy én mennyit törődtem vele...most is inkább velük van egész nap hozzám meg nem is szól csak köszön...
Én nem tudok megbízni az emberekben :S
Én is így vagyok ezzel, már fel is akartam tenni hasonló kérdést. Én már nem vagyok fiatal, emberekkel kapcsolatban sok csalódás ért, és megnyugtat, amikor a cicám hozzámbújik, mert tudom hogy ő nem fog bántani..
Ezen felül az állatok kiszolgáltatottak, ha betegek, haldokolnak,önmaguktól nem tudnak segítséget kérni. Egy beteg állaton pillanatok alatt el tudom sírni magam, az emberek problémáin (a magamét is beleértve) már rég nem...
kinövöd
az embereket szeretni sokkal nehezebb
de majd megtanulod :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!