Szerintetek normális ez a gondolkodási elv? 14F

Miért? Valaki lehet 18 évesen is nagyon jó anya, és valaki lehet 35 évesen pocsék. Nekem ugyan még nincs családom, de 20-21 éves korom óta nem nagyon járok el bulizni, csak néha. Hogy miért? Mert azt csináltam 14 éves korom óta szinte minden hétvégén. Aztán kezdtem azt érezni, hogy elég. A mai napig is ezt gondolom. Ha akkor 21 évesen összejött volna a család, nem lett volna gond. Van aki 20 évesen már elég érett ahhoz, hogy családi életet éljen és van olyan akinek még 40 évesen is a bulizáson jár az esze.

Mindenesetre, ha jól bánnak a gyerekkel és boldogok, akkor normális. Mindenki akkor alapit családot, amikor úgy érzi, hogy készen áll rá. Ha azoknak az utcabeli nőknek ez jó, akkor ne kattogj rajta. Te csináld úgy ahogy jónak látod.

Engem az anyukám 31 évesen szült.

Sosem volt jó anya és nem érzek erős kötődést hozzá,mert nem nevelt,nem törődött velünk,vert és terrorizált.

Ellenben sok barátom anyukája fiatalon szült és a mai napig lepipálják őt.

Felnőttek vagyunk,de ők nagyon jó,bensőséges kapcsolatban vannak a szüleikkel,rólam ez nem mondható el...

Az egyikőjük anyja 17(!) évesen szült és ha rangsorolni kellene,ő vitte a legtöbbre a baráti társaságból. Késznek érezte magát és nem érdekelte,ki milyen korainak tartja,ezt ő maga mondta.

Szerintem butaság az alapján ítélni,hogy valaki fiatal.

Majd vállalsz gyereket,amikor úgy érzed,eljön az ideje.

Ennek is -mint ahogy minden éremnek- két oldala van.

Korán vállalsz gyereket (teszem azt 20-21 évesen, vagy összejön hamarabb):

Kicsi lesz a gyerek és közted a korkülönbség, jobban megérted majd a gondjait, nem feltétlen az a "megmondóember" szülő leszel. Pl: 18 éves vagy, amikor születik a gyereked, amire ő a 14-15 éves, "lázadó", bulizós korba kerül, te leszel 32-33, kvázi fiatal felnőtt, jobban hajlasz a marhaságra.

Én 30 múltam kicsivel, amikor megszületett a lányom (nem bánom, pont jó ez így, mert agyban még 20 se vagyok, legalábbis én úgy érzem). Most lesz lassan 3 éves. Kicsit tartok attól, hogy kiéleződi a viszonyunk, amikor eléri azt a lázadó tini kort, mert addigra én bőven 40 fölött leszek, de ugyanakkor tényleg nem bántam meg, hogy eddig vártam vele, kicsit így elnyúltak a gondtalan évek, amikor már dolgoztam, volt lóvé erre-arra, de kvázi felelni nem feleltem senkiért, csak magamért.

Nekem a párom 23 éves és mind a ketten úgy vagyunk , hogy nem akarunk a gyerek 8.-os ballagására nyuggerként menni . Semmi baj a gondolkozásoddal , hisz mindenki más ... én 25F vagyok és egy 1 éves kislány boldog apukája , régen sokat buliztunk haverokkal , de minden bulinál többet ér a család ... , szüleim is nagyot néztek 1 éve amikor be jelentettük , hogx unokájuk lesz , mivel tesóm 31-éves létére ugy van vele , hogy minek a gyerek ... igaz én amikor meg ismerkedtem a párommal közel 7 éve akkor úgy voltam már , hogy én vele akarok családot alapítani .

Minden ember más van aki nem akar gyereket , van aki várni akar vele xy éves koráig , és van olyan mint mi ...

amúgy honnan tudod hogy minden esetben a gyerekével járkál?

nálunk az öcsém sokkal fiatalabb nálam..és sokszor én vittem ide-oda..

Ja és az sem biztos hogy a korukat jól saccoltad be.lehet hogy idősebbek mint ahogy te gondolod. de ha nem akkor is az ő dolguk

ja, tényleg. Bár én elmúltam pár éve 30, de fényképről a 2 és fél éves lányomat a húgomnak nézték :) (együtt szerepelünk a képen)

6-os válaszoló voltam