Lelkiismeret furdalásom van, amiért nem nagyon kedvelem a kisbabákat, jó szülő lennék így?

Nekem van gyerekem akit szeretek, de ettől függetlenül én se szeretem a gyerekeket.

Ha így érzel nem kell gyereket vállalni, senki nem kötelezhet rá.

Ha neked jó így, ne legyen lelkiismeret furdalásod.

Én sem tudok más gyerekekkel mit kezdeni, de a sajátomat imádom. Viszont nem voltak ilyen gondolataim, és azt hiszem, neked nem kéne még szülni.

Egyáltalán semmi probléma nincs ezzel, amíg nem szülsz. Azt kell megértened, hogy egyáltalán nem kötelező gyereket szülni.

Ha viszont ezzel a mentalitással mégis összehozol egy gyereket, mert azt hiszed, hogy ez a kötelességed, abból viszont nagy bajok lesznek, te is, a gyerek is, meg a párod is csak szenvedni fog.

Lelkiismeret furdalásod, ugyan már sose aggódj...

Talán te hogy te is egy ilyen gyerekgyűlölő szülő nem kívánt gyermeke vagy, úgyhogy, nyugodtan nevelj csak kutyákat, mindenki jobban jár hidd el.

Lehet én gondolom rosszul de ezt a 2 dolgot kár összemosni. Azért mert te nő vagy ne hogy azt hidd beléd van kódolva idegen gyerekek hisztijének tűrése, vagy eleve hogy idegen gyerekektől legyél elájulva (kedveld őket).

Ezt senki nem várhatja el egy nőtől sem szerintem.

A lényeg az hogy a sajátunkkal hogyan bánunk, és szerintem mivel a sajátod lesz (majd ha egy nap talán szülsz) felé azért nagyobb türelemmel, és megértéssel leszel mint random gyerekek felé. Hozzá kötődni fogsz, hisz a tiéd.

Ha az élet úgy akarja, találsz egy olyan párt, akinek te akarsz majd gyereket szülni és Ő is akarja, ha pedig nem úgy alakul, akkor sem fog kihalni a döntésed miatt az emberiség.

A hídon akkor kell átmenni, ha odaértél (babaügyben meg egyenlőre jegeld a kérdést, még bármit hozhat a sors).

Kicsit ijesztő számomra ez a sok gyerekgyűlölő,mintha elfelejtenék hogy ők se felnőttként születtek, tehát valamikor őket ugyanígy gyűlölték jó páran.Nem lehet hogy emiatt lettek gyerekgyűlölők?

De ez nekem hasonló ahhoz, mikor az alkoholista apa fia is alkoholista lesz, pedig a saját bőrén tapasztalta meg milyen is az.

Hát sajnos, kisbabaként kell kezdeni. Kiszolgáltatott, ezek szerint meg nem értett kisgyerekként.Egy gyerek még azért nem viselkedik felnőttként, mert még gyerek.De a felnőttek mindig jót cselekszenek? Ők mennyivel jobbak egy gyereknél?

Van a fordítottja is. Barátnőm pedagógusként imádta mások gyerekeit, de neki nem kellett saját.Csak kutyái, macskái voltak. Aztán 36 évesen rátört a vágy, és lett 2 gyereke, akiket mindennél jobban imád.

Aki nem akar, ne szüljön, de csak sajnálni tudom, milyen csodákról marad le!

Nekem szerencsére van 3 gyerekem, nélkülük értelmetlen lenne az életem.A család csak gyerekkel család.

De ez nem zárja ki a kutyatartást, nekünk is van csomó befogadott kutyánk és cicánk, akiket szinte gyermekemként szeretek.Viselkedés szempontjából sokszor nincs éles különbség kisgyerek és kutya között, mégis a kutyát értitek, a gyereket nem.

Szerintem aki kórosan gyűlöli a gyerekeket, pszichológushoz kellene fordulnia, mert nen normális dolog. Ugyanezt mondom arra is, aki az állatokat gyűlöli.