Miért ilyen álszent sok szülő? Miért játsszák a tökéletest?

Konkrétan mi bajod is van? Mi fáj neked ennyire? És miért lenne álszent az a szülő, aki dolgozik, utána pedig ételt rak a családja elé, emellett nem eszi meg őket a kosz? Ez a normális, véleményem szerint.

És nem, sosem állítottam hogy tökéletes vagyok, de igyekszem mindent magamhoz mérten a legjobban csinálni. Aztán vagy sikerül vagy nem, de igyekszem és ezért nyugodt is vagyok. Olyan nincs, hogy mindent jól reagáljunk le, de ha van valakinek pozitív tapasztalata az adott kérdésben miért ne oszthatná meg?

És miért veszed provokációnak ha valaki elírja hogy ő úgy boldog ha dolgozik, nincs rászorulva senkire anyagilag, szereti a gyerekeit és alapjában véve jó élete van?

Leirom mi a baja.... EZ:

"Ezek az emberek ennyire buták vagy csak balhézni, provokálni akarják a másikat?"

Egyebként honnan tudod, hogy mas csalad h9gy müködik? Igen, es ha ők a tökéletes család?

Kapisgálom mire gondolhat a kérdező.

Sokszor olvasni olyat, főleg a gyereknevelés témában, hogy

- sose kell még csak hangosan rászólni se a gyerekre

- ha rossz a gyerek is ő mindig higgadt még csak a hangerő se emelkedik

- nem hisztizik a gyerek, mert ő ezt tökéletesen kezeli mielőtt megnyikkanna

- mos, főz, takarít és sohasem fárad el, nem is érti, hogy valaki hogy tud egyáltalán fáradt lenni

- a munka hőse, minden kolléga őt szereti, ő végzi el az összes munkát, amíg a kolléga csak lustálkodik

Lehetne még sorolni. De nyilván senki se fogja leírni, hogy márpedig a nagy melegben nemhogy takarítani de megmozdulni se volt kedve így úszik a lakás. Mint ahogy azt se fogja senki leírni, hogy több hete nem volt sex (mert ugye a párjával mindenki mindennap csinálja és azért nem hagyja el őt soha).

Nem szabad komolyan venni a válaszokat. Érdemes elosztani kettővel és akkor fedi a valóságot. Persze vannak olyanok akik tényleg valamiben jók, de a másik kérdésre nem válaszol, mert ott bizony nem az. Vagy tudják mi lenne a helyes és ezt leírják magukkal behelyettesítve.

Utolsó igaz, így már értem. Hát az ilyenekkel nem kell foglalkozni, szerintem csak önigazolást keresnek, vagy kicsi az önbizalmuk és ezzel próbálják kompenzálni a való életbeli hiányosságaikat.

Nincs olyan hogy tökéletes család, mint ahogy olyan ember se akit mindenki szeret. Nekem is vannak kollégáim akikkel nem találjuk a közös hangot, mintahogy olyan napom is hogy kifutnék a világból mert a gyerekem egész nap hisztizik és nem lehet megnyugtatni. Legutóbb konkrétan az volt a baja hogy almát akart enni, én nyolc szeletre vágtam és hatra kellett volna:-D

Aki azt állítja neki mindig csodás az élete nem kell vele foglalkozni. A lényeg hogy mindenki úgy intézze a saját életét ahogy ő a legjobban tudja.

" Miért próbálják eljátszani a mintaszülőt? A nagy általánosítások meg nem maguktól pattannak ki emberek fejében, hanem azért, mert van benne ráció., ettől függetlenül akárhányszor le van írva, hogy vannak kivételek, valaki odahányja, hogy "miért kell általánosítani?""

Ebből ítélve pont nem ilyesmikre gondolt a kedves kérdező, mint amiket leírtatok. Kíváncsi lennék, mik azok az "általánosítások", amikben nyilván van "ráció", és csak "kivételek" akadnak alóla.:D