Miért hiszik azt, hogy egy játéktól vagy egy zenei stílustól a gyerek agressziív lesz?

Rammstein fan vagyok, imadom a horror, háborús játékokat. Heavy metalon nőttem fel.

Emellett bölcsészkaron pszichológiát tanulok. Mi az összefüggés? Semmi.

Igen, a zene stimulalja az agyat, de relatív, hogy kinek mi a jò, a személy ízlése miatt befolyásolja a zene az agy kognitív gondolkodását.

Megkaptam mar a tarsaimtol, hogy nem tesz jot a metal, mert a vér mozgását felkavarja, de engem éppenséggel nyugtat a femzene.

Öhm... pedagógiát és pszichológiát hallgatok és a tudásom legjavával állíthatom, hogy a jelenlegi kutatások szerint a videojátékok és a durvább zene nem segíti elő az agressziót. Hogyha valakinek a reakciói hevesebbek alapból (rendszerint tanult viselkedésformából adófóan), akkor valóban reagálhatnak rosszul, de ez nem kapcsolódik szorosan a fent említett dologhoz, hanem bármelyik inger kiválthatja.

Saját példám: Rammsteinen, Marilyn Mansonon nőttem én is fel. Még mindig imádom őket, meg a keményebb japán rockot is akár. Sosem emelem meg még a hangomat sem. Senkivel szemben sem.

Tehát a 2. válaszoló totál ostobaságot mond. De megpróbálhatja alátámasztani.

Általában azért gondolnak egyesek ilyeneket, mert valahol olvasták, és vakon elhiszik.

Nézzünk pár gyerekmesét:

- Hófehérke - hiúság, féltékenység, mérgezés

- Hamupipőke - gyerekbántalmazás, öncsonkítás (egy pasi miatt)

- Jancsi és Juliska - gyerekek elhagyása, kannibalizmus

Tom és Jerry folyamatosan gyilkolják egymást.

Én zenében szinte mindenevő vagyok, elég széles az érdeklődési köröm, szeretem a keményebb zenéket is, amik stresszesebb napokon kifejezetten megnyugtató hatással vannak rám, ráadásul némelyikre tornázni is jó.

Gyerekkoromban még nem fordították le a játékokat magyarra, így pl. sokat tanultam ezeken keresztül angolul, főleg, mert nem száraz tankönyv formában kaptam a kifejezéseket, hanem vizuális képekhez tudtam kötni.

Később ezek a játékélmények meghatározóvá váltak szakmaválasztáskor, mert informatikára mentem tovább érettségi után, most pedig munkában hasznosítom is, és még további céljaim is vannak.

Aki agresszív, annak nem kell játék, zene vagy más hasonló, akinek erre hajlama van, egy szellőtől is bekattanhat. Ha egy gyerekkel probléma van, ott a szülő előbb nézzen magába, és ne valami kívülálló bűnbakot keressen, mert egy gyereknek elsősorban a szülő jelenti a mintát.

Nekem ia mindig fel van háborodva a mamám, hogy van saját gépem, apám meg mindig meséli neki, hogy mennyit ülök előtte. :D

Szoktam játszani, de rajzolok is rengeteget. Mamám miatt párszor elvették a gépemet, mert szerinte semmi értelme nincs neki, a banyának el sem merem mondani, hogy grafikus szeretnék lenni. :D

17/L

Szerintem inkább az a rossz, hogy közömbösebb lesz az ember, ha sokat lát erőszakot/hall káromkodást. Mióta nem hallgatok durva zenéket, leépült a baráti köröm egy része, szinte zavar egy egy fuck vagy basz.dmeg, de mióta nem nézem a puruttyát és hasonlókat, azóta jobban felkavar egy kis vér/seb látványa is, pedig korábban szenvtelenül figyeltem az extrém rovatot.

Abban viszont látok összefüggést, hogy az agresszívabb emberek könnyen találnak olyan csatornát, ahol kiélhetik a vágyaikat, ahol olyat látnak, amire vágynak.

Mondjuk, aki szeret megverni valakit, az küzdősportra megy ugyanúgy, mint az, aki csak meg akarja védeni magát vészhelyzetben. Szerintem innen jön a félreértés, felcserélték az ok-okozat összefüggést.

Nem lesz erőszakos az ember az erőszaktól, hanem aki erőszakos, az az erőszakos tevékenységekben fejezi ki ezt.