Mi az eljegyzés hagyománya?

Kinél mi a szokás. Van, aki már egyből karikagyűrűt húz eljegyzéskor, csak a jobb kézre, és csak az esküvőn kerül át a bal kézre.

Nálunk volt kísérőgyűrű, én karikát csak a házasságkötéstől akartam.

Megtartottam volna, csak leesett az ujjamról, így elvesztettem sajnos.

Klasszikus angolszász hagyomány: eljegyzési gyűrűvel kérünk kezet, ami gyémántos. A gyémánt ára megegyezik a kérő 6 havi jövedelmével.

Igen, ezt a gyűrűt is viselni szokás, a karikagyűrűvel megegyező ujjon.

A férjem nem magyar, így erről tudok csak nyilatkozni.

Attól függ, hogy milyen anyagi körülményeid vannak.

Semmi sem kötelező. Én pl nem sértődtem volna meg, ha a férjem csak karikagyűrűt vesz, avval kéri meg a kezem.

Ő ajánlotta fel, hogy válasszak köves gyűrűt.

Annyi volt, hogy 3 gyűrűt mutatott (ami még belefért neki anyagilag) és kérte, hogy ezek közül válasszak.

Végül az eujewel boltból (az operánál van a boltjuk) rendelte meg ezt:

[link]

De hozzá kell tennem, hogy akkor (10 éve) olcsóbb volt :o)

Aztán ezután lett mindkettőnknek az esküvőre egy teljesen egyszerű sima arany karikagyűrű. Se kő, se csiszolás, semmi. Végtelenül egyszerű gyűrű, ehhez viszont ragaszkodtam, hogy ilyen legyen.

A kísérőgyűrű a bal kéz gyűrűsön van, a karika pedig a jobbon.

Dee ha azt mondta volna, hogy nem fér bele és csak a karikagyűrűt adta volna oda eljegyzéskor, annak is nagyon örültem volna. :)

Hogy milyen legyen, az a barátnődtől függ.

Ma már annyira nem "divat" az arany, sok nő inkább fehéraranyat választana. A kő sem biztos,hogy mindenkinek tetszik.

Szóval a barátnődtől kéne finoman megtudni,hogy milyen az ízlése..

Milyen gyűrűket hord?Ha nem hordd, akkor muszáj leszel valahogy rákérdezni.

Akár egy filmnézés közben,amikor eljegyzési jelentet van, úgy félig viccesen, félig komolyan felmérni, hogy neki milyen tetszene, esetleg magát az eljegyzést hogy képzeli el(tömeg előtt,vagy kettesben stb).Ha spontán módon beszéltek róla,akkor ugyanúgy meg fog lepődni majd.

Szerintem ma már kevésbé van olyan, hogy hagyománya a lánykérésnek - és ezt úgy értem, hogy sokan sokféleképpen csinálják. Leírom, hogy nekem hogy volt 3 éve a lánykérésem. A mi körünkben a legtöbbeknek így volt azt hiszem a lánykérése, tehát ez is egy szokás, ami elterjedt, mások másként csinálják. :)

Szóval nekem maga a lánykérés, így a gyűrű is meglepetés volt, bár azt tudtam, hogy abban az évben valamikor meg fogja kérni a kezem, a jövőbeni terveket tehát együtt beszéltük meg. A férjem egy sárgaarany gyűrűt választott nekem, aminek a közepén van egy gyémánt. (A legtöbb ismerősömnek amúgy kb. ilyen kinézetű gyűrűvel kérték meg a kezét, csak a legtöbbeknek fehérarannyal - ez az, ami első ránézésre ezüstnek tűnhet.) Az esküvő után karikagyűrűt is hordtunk, hordunk, az is sárgaarany (Abból amúgy is klasszikusat akartunk, de ez ízlés kérdése. Ja meg az is szepont azért, hogy az eljegyzési gyűrű és a karikagyűrű - ha lesz mindkettő - passzoljon azért egymáshoz. Ha nem is egy kézen lesz hordva, de akkor is.) Én jelenleg a jobb kezemen hordom a karikagyűrűt, balon az eljegyzési gyűrűt. Azt nem tudom pontosan, melyiket hol "kéne" hordani, mert én is olvastam erre mindent anno. Azért hordom így, mert így passzolnak jobban, nem jön le egyik ujjamról sem.

Sok ismerősömnek amúgy nem gyémánt van az eljegyzési gyűrűjében, hanem cirkónia, az nyilván olcsóbb. Ha egymás mellé teszed a gyémántot meg a cirkóniát, úgy szembetűnő a különbség (a fénye más), de egyébként én ugyanúgy nagyon örültem volna a lánykérésnek, ha a férjem nem gyémántgyűrűt vesz. A lényeg szerintem nem szabad, hogy ezen legyen, de te ismered a barátnődet. Ezt csak azért mesélem, mert van egy másik barátnőm, aki anno mondta nekem, hogy ha neki a barátja egy bizsuval szúrná ki a szemét lánykérésen, megharagudna azért. Nekem persze ez fura volt, mert mint említettem, szerintem nem ez a lényeg, ha az ember megteheti, nyilván értékeset vesz, de a pár boldogsága nem a gyűrű árán fog múlni. :)

Sok boldogságot nektek :)

Ja, és még valami (13:56-os vagyok)

Nem tudom, hány évesek vagytok, de a férjem anno előbb az édesapámtól kért meg, (ez előttem titokban maradt, nyilván, hogy nekem majd meglepetés legyen.)

Apukám jól ismerte a férjemet, szerette is őt, így lehet, hogy egyeseknek formalitásnak és feleslegesnek tűnik, de én örülök, hogy így tett a férjem. Ez egyfajta áldásadás az édesapa részéről még az esküvő előtt, meg szerintem megtiszteltetés is egy édesapának, ha megkeresi a lány barátja őt a lánykérés előtt. Mert lehetünk már huszonX évesek, az apukánknak attól a "kislányai" maradunk :)

Kinél mi a szokás, ma már nagyon vegyesek a lánykérések. Én pl az apától való elkérést sosem találtam számomra szimpatikusnak, valószínűleg apám sem tudna mit kezdeni a helyzettel, nálunk nem hagyomány, nem így lettünk nevelve.

A gyűrű is kinek mi, én köveset szeretnék ezüstöt, fehéraranyat, titániumot mindegy csak világos fém legyen, jegygyűrűre pedig egyáltalán nem vágyom mert nem tetszik.

#7

Nagyon csodálkoztam volna, ha a leendő férjem az apámtól kér meg. Hogy miért? Sok éve önálló, felnőtt nőként éltem, önfenntartóként, és jogosult személyként arra, hogy dönthessek a sorsom felől, jogilag és emberileg is. Számomra az egyenértékű lett volna azzal, hogy felveszem a nevét, csak azért, hogy a nevemmel is jelezzem: valaki már körbejelölt.

Mások vagyunk: én nagyon, NAGYON nem örültem volna, ha a leendő férjem atyai hatalom alól férji hatalom alá óhajtott volna a lánykéréssel helyezni:ez a gesztus ugyanis ehhez a jogi helyzethez kötődik.

nekem 15 éve volt az eljegyzés egy köves arany gyürü,

Házaságkötésnél meg sima karika gyürü.