Miért kapok minden rosszat én?

Túl korán küldtem a többi lemaradt:

A megszállottság csodákra képes.

A kapcsolatok függése (az írásodból ezt veszem ki) hosszútávon nem vezet célra. Jó ha van az embernek egy-két ismerőse, akivel nyíltan mindentől tud beszélni, de ha nincs annak sem kell problémának lennie. Én már amióta az eszemet tudom nem nagyon barátkozom önszántamból. Középiskolában is csak 1 sráccal tartottam a kapcsolatot, mert volt neki kocsija és így mindig hazavitt suli után. Csak fogom a fejem, mikor hallok valakiket beszélgetni az utcán, hogy ez meg az ilyet meg olyat tett velem. Sosem értettem, hogy hogyan lehetnek ennyire hülyék az emberek, hogy mindenkivel elkezdenek haverkodni, aztán ha kicsit durvábban beszél vele akkor meg rohan haza a sarokba pityeregni. Kellenek a halálnak emberi kapcsolatok, az egész "társadalmi szerződés" az "átlag emberek" között nagy baromság úgy ahogy van.

Itt vagyok 23 évesen, és boldog vagyok. Nem változatnék semmit az életemen. Jelenleg a legnagyobb problémám, hogy meghalni se lenne időm, ami végülis jó, hiszen ezáltal tudom, hogy jó irányba haladok (nem mintha lenne végállomás).

23/F

Ismerek két idézetet:

" a fájdalom orgossaga egy kellemes zene es jo társaság"

"a munka segit terelni a figyelmet".

Na most, nem arra gondolok hogy dolgozd magad agyon, hisz "munka" lehet olyan dolog szivesen teszel: Kertészkedés, rajz stb. Tehát foglald el magad, mert ha semmit tevesben vagy, becsavarodsz.

Sokbsikert kívánok, es nyiss a világra!