Jól érzem innen mennem kell?

A párommal öt éve élünk nála. A gyerekeivel együtt. A fiatalabb az elég problémás volt mindig is. Egészségügyileg is, a nagyanyja nem engedte pszichiátriai osztályon vizsgálni, mert az nagyon drága.15 éves volt, mikor elvittem privát orvoshoz, mert nem bírtam már elnézni ahogy szenved. Kiderült születési bőrproblémája van ha akkor kezelték volna, most rendben lenne. Aztán az anyjánál volt a gyerek láthatáson, ott lett rosszul de nem, hogy orvoshoz vitték volna még haza sem hozták úgy kerékpározott haza. Mikor hazaért azt hittem azonnal vége lesz. Vittük az ügyeletre, egy hét után derült ki súlyos lisztérzékeny. A szülei semmit nem foglalkoztak ezzel a gyerekkel. DE nem ez a fő gondom, hanem emellett lop és szinte csak hazudik a gyerek. De a párom, csak neki hisz. Az éjjeliszekrényem fiókjából pénzt, nem is keveset ellopott. Mikor a párommal beszéltem erről, azt mondta a gyerek mondta ő nem volt, biztosan én költöttem el, csak elfelejtettem. A gond a költéssel az a legnagyobb még boltba se járok, a családtagok vásárolnak be. Így fogalmam nincs hol költhettem volna el. Ha én azt mondom fekete, a gyerek meg azt piros, akkor az biztos piros. Semmire nem megyek velük. Nagyon fáj, hogy látom a páromat nem is érdeklik a dolgok. Hiába iparkodnék, nem segít inkább vissza tart. Pedig neki és a fiainak csinálom, hiszen náluk élünk. Voltunk tavaly nyáron egy hónapot külön akkor visszakönyörgött, de semmi nem változott. A két gyereket szinte az utca nevelte. A kisebbik 7. osztályos volt, mikor idekerültem. Gondoltam, majd kicsit nevelgetjük szépen embert faragunk belőle. Mert én felneveltem egyedül két lányt, akikre igen büszke lehetek. DE ebből itt nem kérnek. Ez a gyerek akkor megy amikor akar oda ahova akar senki nem kérdez tőle semmit.15 éves volt a gyerek, és bulizni volt egész éjjel. Másnap délután jött az apja a gyerek menne el de ő nem engedi. Nem telt bele 20 perc, a gyerek öltözött. Kérdeztem tőle te hova mész? Apa elengedett a központba majd jövök. Kérdezem az apját mikorra kell a gyereknek hazaérnie? Azt válaszolta 10 órára. Ezt a nagyobbik fia is hallotta előtte beszéltük.11 óra után kérdeztem, hogy hol a gyerek, majd fél tízen kettő előtt lopakodott be a házba. Akkor azt mondta az apja, ő azt mondta 10-vagy 11 órára jöjjön a gyerek haza. Mondjuk így is jól elkésett, de akkor is kettőnket hazudtoltak meg megint. Viszont a gyereknek nem szólt a késésér semmit az így volt rendben. Már belefáradtam. Én mindig úgy bántam a gyerekeivel, mint a sajátommal. Onnantól kezdve hogy ideköltöztem nekem négy gyerekem volt. Így is bántam velük, amit csak tudtam megadtam megtettem, de ez nem jó. A gyerek, a hetedik osztályba a nagyanyja megunt csizmájába járt télen iskolába. Következő télre bakancsot kaptak amilyet ők szerettek volna. Volt iskolai bevásárlás, amiről ezek a gyerekek még nem is hallottam, úgy vásároltunk nekik ruhát ami tetszik nekik amit ők választottak. Orvoshoz vittem nem sajnáltam se időt se pénzt semmit. Még sem jó. Várom a véleményeket, de nem magamról, mert azt én tudom épp ésszel már rég messze járnék vissza se néznék.