Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan lehet az, hogy sokszor...

Hogyan lehet az, hogy sokszor úgy érzem, hogy nem is szeret az édesanyám, és én sem különösebben őt, mégis ő az egyik legjobb barátnőm, akivel mindenről tudok beszélgetni?

Figyelt kérdés
Talán durván hangzik, hogy nem szeretem különösebben, de ez alatt azt értem, hogy nekem természetes, hogy itt van, és én nem szoktam őt "rajongva" szeretni, nálunk nem szokás az ölelgetés, puszizkodás, viszont rengeteget beszélgetünk, és tud rólam mindent. Mindig olyan jó tanácsokat ad, de mégis egy furcsa távolságtartás is van köztünk. Már kb. 7-8 éve gondolkodok ezen, hogy miért alakult így ez az egész. Olyan rossz. Rossz embernek érzem magam attól, hogy úgy érzem, én kevésbé szeretem őt mint mások, mert nem tudom kimutatni, viszont sok figyelmet kapok tőle, meg tényleg annyiszor van, hogy már nagyon álmos, mégis meghallgatja a gondomat, segít, vigasztal. Hogyan lehet, hogy ennyire furcsán érzek iránta? Azt tudom, ha nem lenne, én abba belehalnék. Olyan megnyugtató vele egy jót traccspartyzni, és jó érezni, hogy figyel rám, és ellát jó tanácsokkal. Persze próbálom viszonozni a dolgokat, segítek itthon amennyi tőlem telik, nem követelőzök, de mégis furcsa ez a helyzet.
2010. ápr. 22. 22:49
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem ez többet ér, mint a bájolgás.
2010. ápr. 22. 23:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
82%
Ez nem igaz,hogy nem szereted!A leírtak alapján nagyon is szereted,csak mivel ő így nevelt téged,hogy teljesen szokatlan a puszilkodás,ölelkezés ezért lehetnek ilyen érzéseid... Amit leírtál teljesen ráismertem magamra,az én családomra.Nálunk se volt divat a puszilgatás stb,és nekem a mai napig meghatározta az életemet,nem tudom úgy kimutatni a szeretetemet senki felé... Pedig most már nekem is van két kicsi lányom,és nagyon nem szeretném,hogy olyan szeretet nélkül nőjenek ahogy én.
2010. ápr. 22. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
100%
25 éves a lányom, de már kicsi korától önállóságra neveltem. Sajnos olyan betegségem van, ami arra ösztönzött ne legyen belőle nyámnyilla felnőtt, ha én távozok az élők sorából. Nincs pusziparti közöttünk, de nagyon szeretjük egymást. A túlzott nyályaskodásnak semmi értelme, az őszinte tiszta szeretet többet ér minden édelgésnél. Számíthatunk egymásra az a lényeg. Ő már párkapcsolatban él, de amikor megcsörren a telefon és beleszól- Szia anya mi újság? Én vagyok a legboldogabb! Ne tegyél magadnak szemrehányást, és ne keresd azt, hogy most szereted, vagy szeret, vedd természetesnek, hogy jó a kapcsolatotok és ez a lényeg.
2010. ápr. 22. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk is ugyanaz volt, mint 23:06-nál. Nekem furcsa, ha egy anya meg tudja állni, hogy ne puszilgassa a gyerekét állandóan. Ez sztem nem nyálas. Nem hiszem, hogy attól lesz vki nyámnyila, hogyha az anyja "szeretgeti". Nem hiszek a ridegtartásban. Én is valahogy így vagyok anyámmal, ahogy a kérdező, és amióta gyerekem van döbbentem rá, hogy anyám nem igazán szeretett soha és emiatt én sem őt.
2010. ápr. 23. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
79%
Nem tudom, nekem erről a túlzott puszilgatásról, érzelgősségről mindig az jut eszembe, hogy ez egy felszínes kapcsolat... de lehet, hogy csak minden ember más, van aki így mutatja ki a szeretetét, és van, aki máshogy... utolsó szerintem ne hidd azt, hogy nem szeretett az anyád, a látszólag rideg emberek tudnak a legmélyebben szeretni, ezt már többször tapasztaltam. A szeretetet nem az ilyen felszínes dolgokon kell lemérni, hanem azon, hogy ha baj van számíthatsz-e a másikra, és hogy meg mered-e osztani vele a gondjaidat, bíztok-e egymásban.
2010. ápr. 23. 00:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
100%
Igen, a tettek számítanak. Az ölelgetés inkább a személyiségről árul el valamit, mint az érzelmekről.
2010. ápr. 23. 00:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

00:27-es! Teljesen egyetértek!


Nálunk sem alakult ki ez a puszilgatósdi, nem is igényeltem gyereknek, anyám sem szorongatott halálra. Csak mostanában tűnt fel, ahogy korosodik anyám, meg amúgy is ritkán találkozunk, hogy benne egyre nagyobb rá az igény, s ha mégoly sután is, de most már meg tudom ölelgetni, mert tudom, hogy örül. Azt viszont nem gondoltam róla sosem, hogy ne szeretett volna és ne tett meg volna mindent értünk, mert felnőtt fejjel visszagondolva ma tudom csak igazán, mekkora áldozatokat hozott meg értünk ölelgetés nélkül is. Ez személyfüggő.

2010. ápr. 23. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
A színészi képességekről nem is beszélve. A tetteket nem lehet megjátszani.
2010. ápr. 23. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
100%

"...ha nem lenne, én abba belehalnék. Olyan megnyugtató vele egy jót traccspartyzni, és jó érezni, hogy figyel rám, és ellát jó tanácsokkal."" - ennél pontosabban nem is lehet megfogalmazni azt, amikor szeretünk valakit:):)!


Nem is értem, miből gondolod, hogy köztetek nincs "normális" kapcsolat. Hiszen annyiféle módja van a másik iránti szeretet kifejezésének!


Figyelj: melyiket választanád?

a) Ölelget, puszilgat anyukád, de csak igen-igen ritkán ér rá téged meghallgatni, mindig elhárít valami kifogással. Állandóan dolgozik, alig látod, nem figyel rád, ideges, felcsattan, kiabál veled, ha erőlteted a dolgot.


b)Az általad leírt helyzet:) Na???

2010. ápr. 23. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!