Ezek miatt leszek házi sárkány a későbbiekben?
A 18 éves öcsémmel, apukámmal és nagymamámmal élek együtt (mama külön háztartásban).
Mivel anyánk nincsen, apa hetente 65-70 óra kemény fizikai melót végez, öcsém pedig reggel 9-től hajnali 2-ig gépezik, így a takarítás és a mosás kizárólag az én reszortom. (Főzni mama szokott.)
A probléma ott kezdődik, hogy meg szoktam kérni öcsémet és apámat, hogy bizonyos tekintetben tegyék könnyebbé a munkámat, de öcsém le sem tojja a kéréseimet, amelyek például a következők szoktak lenni:
- takarítsa le a morzsát az asztalról, ha evett;
- a szemetet (pl üres kajás zacskót) ne az asztalon hagyja, hanem dobja ki;
- öblítse le a tányérját, hogy ne száradjon rá a kajamaradék;
- a kajamaradékot vigye ki a hátra, ne hagyja a tányérján;
- ha elfogyott a WC-papír, tegyen ki új gurigát;
- miután borotválkozott, tegye vissza a kupakot a borotvahabra, pakolja el a borotvajaval együtt és öblítse le maga után a mosdót, hogy ne nekem kelljen a szőrszálaival szembesülnöm;
- használja a WC-kefét, ha szükséges és ne hagyja a WC-ben állni a pisijét (nem nyomja le eléggé a kart, amivel lehúzhatná, aztán bűzlik az egész fürdőszoba).
And guess what? Egyiket sem hajlandó megtenni, és még ennél több is van természetesen. Felsorolni sem tudom, hányféle szempontból sz arik bele a munkámba. Soha sincs megkérve, hogy mosogasson el vagy vigye ki a szemetet, mert kiveri a hisztit, csak azt szeretném, ha rendet hagyna maga után. Csak MAGA UTÁN.
Most van életem első komoly kapcsolata. Megnyugtatnátok, hogy ez a jelenség nem igaz a férfiakra úgy általában? Vagy ez mindenhol így van, és házi sárkánnyá válok, ha ilyenek miatt szólni merek? Öcsémmel már nagyon megromlott a kapcsolatunk, főleg az ilyen apróságok mérgezték meg.
(Hogy minden világos és érthető legyen:
- azért élek még otthon, mert egyetemre járok és igen, tudom, tényleg szerencsés vagyok, amiért édesapám ezt kemény munkával lehetővé teszi számomra;
- igen, a költözés tervben van, de még van egy évem az egyetemen, így nem tudok heti 40 órát dolgozni, hogy albérletben élhessek;
- azért főz a mama, mert ő a pótanya szerepét vállalta és a nagynéném családjára is főz, úgyhogy akkor már nekünk is. Nincs kihasználva a nagyi.)
23N
Ha nem takarítom ki a WC-t, az nekem is probléma. Ha nem mosok öcsémre, akkor sosem gyűlik össze egy adag mosnivaló, és akkor moshatnám kézzel apukám munkásruháját. Ha nem mosogatok el rá, ott fog bűzölögni, penészedni az étel, ami irtózatos szagot terjeszt a konyhában.
Látod, saját magamnak nagyobb problémát csinálok, ha nem takarítok ki. Arról nem is beszélve, hogy apa szó nélkül megcsinálná mindezt öcsém helyett, mert borzasztóan konfliktuskerülő. És akkor kivel cse sztem ki? Apukámmal, akinek hatalmas hálával tartozom.
Öcsém szobája viszont olyan, amilyen. Kb. 2 éve porszívózott ki utoljara, vastag pókhálók, ujjnyi réteg por és rengeteg szemét áll benne. Ha belépsz, megcsap a kanszag, mert természetesen saját magára is olyan igénytelen, mint a környezetére.
Nem baj, a költözés gondolata tartja bennem a lelket. :D Inkább sajnálom az öcsémet, mert nem fog boldogulni az èletben. Már most egy megkeseredett ember, mert mindig más a hibás a saját nyomoráért, de közben nem veszi észre, hogy jelenleg aranyélete van.
Azért megnyugtató, hogy apa azt mondta, el fogja zavarni dolgozni a tesómat, ha nem tanul tovább felsőoktatásban. Csak kérdés, hogy tényleg megteszi-e és öcsém valóban nem fogja elsumákolni a dolgot. Nagy csata lesz. :D
A volt barátom ilyen volt, de a férjem már nem. Úgyhogy nyugi, ez tényleg csak neveltetés kérdése.
Ezt igénytelenségnek hívom, semmi másnak. Világos, hogy az öcsédtől még csak azt sem várjátok el, hogy házimunkát végezzen, pedig joggal megtehetnétek. A legalapvetőbb, legminimálisabb dologgal is beérnétek: hogy annyira legyen már igényes magára és a környezetére, mint egy átlagember ötéves kor felett.
Érdekes módon ha bárkinek bármilyen helyzetben szabotálják a munkáját, semmibeveszik, belerondítanak, azt általános együttérzés kíséri. Kivétel a házi- és ház körüli munkák. Érdekes módon akkor jön a sárkányozás, annyira, hogy még abban az emberben is felmerül ez a gondolat, aki a szenvedő alanya az egésznek.
Kitartást, kérdező, és biztosítalak, hogy nem mindenki ilyen nyomi, mint a testvéred. Nekem párom (férfi) és lakótársam (nő) is volt ilyen, tudom, milyen érzés.
"Nem minden ferfi ilyen, csak az elkenyeztetett sggfej!"
Akadnak olyan nők, akik azt látták otthon, hogy mindent megcsinálnak helyettük és úgy gondolják, hogy ez a helyes. Itt a GYAK-on olvastam egy nőről, aki nem volt képes besegíteni a házimunkában, még arra sem volt képes, hogy bepakolja a koszos edényeket a mosogatóba. A mosás is ismeretlen volt számára és mindig megsértődött, ha szóltak neki, hogy segítsen.
A bátyám is ilyen lett, amikor a hülye haverja mondta neki, hogy a nők dolga, hogy tisztán tartsák a lakást, a férfiak meg inkább a férfias munkákat végezzék el, pl. mosógép megszerelése, fűnyírás, stb. El is hitte, ezért sokszor kimaradt a házimunkából. Ha megkérték a szüleink, hogy segítsen valamiben, sokszor próbálta rám terelni a feladatait. Meg sokszor talált ki kifogásokat, csak, hogy megalázzon engem. Úgy éreztem magam, mintha csak cseléd lennék. Volt, hogy megláttam, hogy egyedül pakolta be a mosogatóba az edényeket. Csak meg akartam köszönni kedvesen, hogy segít, de rögtön ezzel alázott meg: "Mert te nem vagy erre képes!"
Eléggé idegesített minket a nagyképűsége -főleg apát. Ezért kitalálta, hogy ha a szép szóra nem hallgat, kénytelen lesz megfenyegetni őt. Azt is mondta apa, hogy legszívesebben felpofozná a bátyám haverját.
egyik nap hosszan elbeszélgetett vele. Elmagyarázta neki, hogy mi nem vagyunk cselédek, főleg én. És, hogy a haverja hülyeségeket mondott. Képzelje csak el, hogy egyedül lesz a lakásban, akkor csodálkozni fog, hogy megeszi őt a kosz, a ruhák meg büdösek, mert nincsenek kimosva. És mit fognak róla gondolni az emberek, hogy ennyire önállótlan, aki azt sem tudja, hogy kell rendesen kiteregetni a ruhákat, hogy kell megfőzni a teát, stb. Kérdezte tőle, hogy nem érzi ezt cikinek? Ciki, hogy nem képes házimunkát végezni? Tényleg úgy akar élni, mint a szellemi fogyatékosok, akiknek szükségük van valakire, mert nem tudnak mindent megcsinálni egyedül?
A bátyámnak eléggé rosszul esett, mert úgy érezte, apa fogyatékosnak tartja őt.
Újra a régi lett, mindenben segít. De bevallom, hogy nehezen tudom megbocsátani neki, ahogy viselkedett velem 2 hónapon keresztül.
Barátnőm kint volt vidéken a hónap elején. Mesélte, hogy egyik nap a közért előtt látott rendőrautót. Nem gondolt semmi rosszat, mert azt hitte, ők is vásárolnak. Mikor belépett, látta, hogy komoly dologról van szó, mert az egyik rendőr fogta a srác karját, a másik meg a lánnyal beszélgetett. Azt gondolta, tolvajt fogtak. A pénztárnál derült ki, hogy testvérek voltak és a lány bátyja a vaj miatt kezdett balhézni (nem romák voltak!). A lány teljesen őszintén mesélte el a pénztárosnak (miután elmentek a rendőrök), hogy az anyjuk kérte meg őt, hogy vásároljon be, a bátyja meg csak azért tartott vele, mert szemmel akarta tartani őt, mert szerinte nem képes önállóan vásárolni, és, hogy nem tud számolni és a pénztáros jól átveri. És a balhé ott tört ki, hogy Rama vajat akart venni, nem az olcsóbb fajtából, erre bekattant és megalázta őt az egész bolt előtt. A rendőröket a másik pénztáros hívta ki. egy vásárló mondta a lánynak, hogy csodálja, hogy milyen erős, talpraesett, mert képes volt mások szemébe nézni szégyenérzet nélkül (mivel legtöbben ezt csinálják). A lány azt felelte, hogy mindig is az volt ott, otthon is képes volt visszavágni, ha a testvére szemtelen volt vele.
Lehet, hogy ez picit off volt, de szerintem ez a srác sem a segítőkész fajták közé tartozott és a húgát tartotta cselédnek.
"csodálja, hogy milyen erős, talpraesett, mert képes volt mások szemébe nézni szégyenérzet nélkül"
de miért neki kéne szégyellnie magát? hacsak azért nem, mert a tahó öccse saját magát járatja le.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!