Kellene néhány papír továbbtanuláshoz, de nem tudunk leülni és megbeszélni. Mit tegyek?

A lényeg, hogy anyám és apám tökéletes ellentétek, sosem ülnek le megbeszélni egymással a gondjaikat, mindig egymást okolják. Végzős vagyok és lenne néhány elintézni való dolog, amihez papírmunka is kell. Össze kell szedni vagy anyai vagy apai ágról a papírokat, hosszú-hosszú folyamat, nem ez a lényeg.

A probléma az, hogy nekem ezek a papírok továbbtanuláshoz kellenének, de úgy gondoltuk anyámnak és a testvéremnek is rendezzük ezeket a dolgaikat, az enyémmel együtt egy időben. Én viszont időhöz vagyok kötve.

Amikor rákérdezek anyámnál, hogy mi a helyzet, haladunk-e már vele, ő csak ordibálni kezd, hogy megint minden az ő hibája, és ráfogja apámra. A másik oldalról ugyanez, csakhogy apámmal tudok beszélni is, tehát ő a jobbik eset. Egész egyszerűen nem értem miért vállaltak el, ha ennyit nem képesek megtenni értem.

Mindent úgy alakítottam, hogy egy garast se kelljen fizetniük a továbbtanulásomhoz, még eltartaniuk sem kell, most pedig egy ilyen kis ügyön kell elbukni. Igazából nekem nincs gondom a kapálással sem, de elsősorban nem azért akarok tanulni, hogy később sok pénzem legyen, hanem azért is, hogy viszonozni tudjam a szüleimnek azt, amit adtak.

Egyébként pedig saját magam is el tudnám intézni a papírmunkát, de amióta tudom magamat, egyetlen hivatalos ügybe se vontak még bele, mert "gyerek vagyok". 19 évesen úgy gondolom, hogy már én is el tudom intézni a dolgaimat, de egyszerűen megkötnek. Mit tegyek?