Anyosom felhivott telefonon és kérdezte holnap nincs e kedvünk elmenni vele valami szüreti felvonulásra! Mondtam neki hogy nincs mert holnap vagyok szabad és szeretnénk együtt lenni egész nap a párommal itthon! Mit tegyek?

Szia! Bár nem ismerem a hátteret, de leírásodból és az anyósok általános negatív megítéléséből adódóan egyből rosszra gondolok.

Annyit javasolnék, hogy állj ki a döntésed mellett. Mi az, hogy beleszól a napjaitokba?! A te családod, te szervezed az életed, és nem Ő. Most az elején kell a sarkadra állni, mert, ha érzi, hogy beleszólása van, lehet dolgokba, akkor máskor is meg fogja csinálni.

A pároddal meg jobb, ha az elején letisztázod a dolgot, hogy nem érdekel, hogy az Ő anyukája, ha valamit már eldöntöttetek, akkor abba másnak beleszólási joga nincs. Lehet kicsit durva lesz, illetve az amit írtam, de jobb megelőzni. Nem egy fórumot olvastam az anyósok által elnyomott menyekről. Nem lenne jó, ha te is belekerülnél! Sok sikert és kitartás!

Hát ezt csak te tudod mit tegyél! A közös programok sem rosszak, persze nem ismerem anyósodat. Nálunk is egyke fiú a párom és a mai napig anyukája szava a mérvadó, de meg lehet vele beszélni mindig az ilyeneket. Lassan Ő is belejön, hogy én is ott vagyok és, hogy én is hozhatok jó döntéseket. Beszéld meg a pároddal, hogy Ő mit szeretne, hogy te mit szeretnél...Aztán valahogy próbáljátok meg közelíteni az álláspontjaitokat.

Mondjuk, hogy csak beugrotok, vagy el sem mentek, lehet Ő sincs odáig az ötletért...Vagy menjetek máshova...

Állj ki a döntésed mellett.Nem is értem, ő megkérdezte, Te mondtad hogy nem, akkor ne legyen ez továbbra is napirendi kérdés!

Nálam ia hasonló a helyzet, meghívtak minket a sógornőmék a gyerekük születésnapjára, úgy volt hogy tudok menni, de aztán írtam neki, hogy sajnos mégsem érek rá. Erre a páromat megkérdezte a másik nővére, hogy én miért írtam azt,hogy nem megyek.Agyrém!Hát azért, MERT NEM MEGYEK!!!:)szóval fel a fejjel, ha már egyszer azt mondtad,nem mentek, akkor tényleg ne menjetek, és ne ezen agyaljatok, hogy mi legyen, hiszen már eldöntötted.Mondd meg neki nyugodt hangnemben, hogy szükségetek van kettesben eltöltött időre.Felnőtt emberek vagytok.

szerintem te nem döntheted el azt hogy a párodnak van-e kedve vagy nincs.

én pl erre azt mondtam volna hogy megbeszéljük, nekem igazábol nincs, de megbeszélem a párommal.

mert mi van ha azt mondja hogy neki van és ha te nem akarsz menni maradj otthon.

mi pl oda megyünk ahova akarunk. ha a másiknak nincs kedve nem eröltetjük rá, akkor nélküle megyek, vagy ö nélkülem.

akárki akármilyen programra hív, mindig közösen döntünk, soha nem dönti el a párom hogy nekem mihez van kedvem. max ö meg mondja hogy neki nincs.

Szia!

Hát,én nem ebben az egyetlen közös programban látom a Ti problémátokat.Hanem abban amit írtál,hogy a férjed anyuci pici fia,és csakis anyukának lehet igaza veled szemben.Na,ettől mentsen meg a jó isten minden nőt.

Szerintem ezt a férjeddel kellene megbeszélned,el kellene már tudni dönteni neki,hogy a mama szoknyájához ragaszkodik még,vagy saját családot,feleséget szeretne maga körül látni.Szerintem aki elkezdte már a felnőtt önálló életét,ott ne a mama dirigáljon.Mondd meg,hogy Te sem avatkozol anyósék életébe semmilyen formában,Ő se tegye ezt veletek szemben.Persze ez nem azt jelenti,hogy ne lehetne közös programokat szervezni,de csak úgy érdemes,ha mindenki jó érzi magát.Gondolom nem véletlenül irtózol tőle,biztos a mama játssza mindig a főnököt,ha jelen van.Állj a sarkadra a pároddal szembe amíg nem késő,rendezze ezt le Ő az anyjával.Ha nem teszed,egy életen át a kis butuska meny maradsz,akinek szüksége van anyós irányítására.

Sok sikert,minden jót.