Páromal 4 éve vagyunk együtt most 4 hónapos a kislányunk együtt vagyunk, de ő a családjánal lakik 100 kmlre, hetente látogat. A haverjaival foglalkozik, lóg velük minden szabadidőbe, mit tegyek?

Nem is tudom elképzelni, mégis mit hittél. Aki kettő centit nem tesz azért, hogy kigyógyuljon, vagy felkeressen egy ambulanciát, attól mit vársz?

Azt, hogy eddig hogy éltetek, nem tudhatom. Az hogy a párodnak előtte voltak e drog problémái, azt sem tudhatom. Ha előtte is jelentkeztek ilyen gondok, akkor nem nagyon értem miért voltál vele, miért vállaltál vele közösen gyereket? De nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy most már van egy gyermeked, akiért felelős vagy. Mind lelki, mind testi fejlődéséért te vagy a felelős. Tehát, ha a párod azt az életet választja, válassza! De a gyermeket nem tenném ki annak, hogy egy drogos, embert engedjek a közelébe.

Miért mégis mit tehetnél? Hagyd a francba a pasit, aztán jöhet majd látogatni a gyereket ha engedi neki a bíróság, egyedülálló anyuka vagy, az voltál eddig is, felelőtlenség volt így gyereket vállalni, de hát sokan járnak így.

Kérdező, a ez igaz, feltételezem nem a baba születésének pillanatában mutatkozott meg ez az énje. Ez esetben csak magadat okolhatod. Ez a "A gyerek majd megváltoztatja" vagy "Mellettem majd megváltozik" a felnőtt kapcsolatokban elég gyerekes és naiv gondolkodásmód.

Egy ùjabb "ékes" (szomorù, elkeserìtő) példa, hogy egy buta liba beleszül a nagyvilàgba egy szerencsétlen gyereket, aki sokat szenved még a "szülei" miatt.

Minek kellett egy drogosnak gyereket szülnöd? Azt már fel sem emlegetem, hogy abnormális úgy, hogy nem is éltek együtt, gyereket vállalni...

Szerintem ez kamu. Ki hiszi azt el, hogy valaki egy drogosnak gyereket szül? Tudod kinek meséld be!

Írhat itt neked bki bmit. "Dehát szeretem". Akkor szeresd bmeg de ne nyekeregj. Szerencsétlen gyereket sajnálom. Ilyen kérdéseknél kötném a szavazójogot meg a gyermekvállalást agyi kapacitáshoz.