Csak én vagyok ebben a helyzetben?

De tényleg! Biztos, hogy nem adoptáltak?

biztos nem hasonlítasz senkire? mert volt egy barátnőm régen,aki fejébe vette,hogy őt biztos örökbe fogadták,mert nem is hasonlít a szüleire - pedig tisztára hasonlított az anyjára,de ő ezt nem látta :)

Nem tudom biztat-e a tudat, hogy nem vagy egyedül. Nállunk mindenki magas és karcsú és barna szemű...én meg a rút kiskacsa. Elváltak a szüleim de azért nekem volt szerencsém ismerni az apai nagyszüleimet. Idővel ugyan rájöttem, hogy pont olyan vagyok mint apai Nagymamám, mégis mivel ők nem voltak az életemben ún. aktívan mindíg azt hittem, velem gond van. Ugyanis én voltam az egyszem kék szemű, szemüveges, kerek, zenében tehetséges MÁS. Ki is kezdett a nagynéném egy kicsit, hogy nézzek rá az unokatesóimra ők mind szépek, magasak és karcsúak én meg....de erről mi igazán nem tehetünk. Rossz ez amikor tinédzser vagy, ma már azonban nevetek az egészen mert ez teljesen lényegét vesztette számomra és csak egy érdekelt, hogy boldog ember legyek.