Apám tegnap meghalt, hogyan akadályozhatom meg, hogy a felesége és az öcsém akik nem engednek be a házába, ahol nincs tulajdonjogom, eltulajdonítsák az örökségemet is képező ingóság hagyatékot?

Sziasztok.

Olyanban kérném a segítségeteket, hogy édesapám meghalt és a nyugdíját ugyan ugy ebben a hónapban is megkapta.. De viszont bankkártyára érkezik neki a pénz , és annak a pinkódját nem tudjuk.. Ilyenkor mi a teendő?? Csak nem kellene azért annak a pénznek kárba vesznie.. A válaszokat előre is köszönöm.

és mellesleg nekem ezt a pénzt még semmi képpen nem fogják odaadni , mivel még nem vagyok 18 éves. szóval elvileg nekem ezt letétbe teszik. amég nem töltöm be a 18.életévem.

De ezt máshogy sehogy sem lehet elintézni?? a bank nekem sehogy sem fogja kiadni a pénzt?? vagy valahogy megtudni a pinkódot?

A leggyakoribb az az eset, amikor a kiskorú az egyik szülő korai elhalálozása nyomán válik örökössé, testvéreivel és a másik szülővel együtt. Ilyenkor a hagyatéki eljárásba kötelezően be kell vonni egy gyámhatóság által kinevezett gondnokot is.

Többen is érdeklődtek azokról a különleges eljárási szabályokról, amelyek olyan hagyatéki ügyekben érvényesek, amelyekben kiskorúak (is) érdekeltek. Ebben az ismertetőben ezekről lesz szó.

A kiskorú cselekvőképességét (capacitatea de exercitiu) 18. évének betöltésekor nyeri el. Előtte, 14. életévének elérésekor részlegesen cselekvőképessé válik (capacitatea de exercitiu restrânsa). Mindkét időpont igen fontos az életében, például hagyatéki eljárás során is.

A leggyakoribb az az eset, amikor a kiskorú az egyik szülő korai elhalálozása nyomán válik örökössé, testvéreivel és a másik szülővel együtt. Ilyenkor a hagyatéki eljárásba kötelezően be kell vonni egy gyámhatóság által kinevezett gondnokot (curator) is, aki a 14. évét még be nem töltött kiskorú helyett és nevében, érdekében az örökséget, gyámhatósági felhatalmazással, elfogadja. A 14. életévét már betöltött kiskorú az örökségét maga fogadja el, szintén gyámhatósági felhatalmazással, de csakis a mellé kinevezett gondnok felügyeletével (minorul accepta succesiunea, asistat de curator).

Gondnokot csak akkor neveznek ki, ha a kiskorú az egyik szülővel együtt örököl az elhunyt örökhagyó után. Ilyenkor a szülő és a kiskorú gyermek között vélelmezik az érdekellentétet, amiért a hagyatéki eljárásban a kiskorút nem az életben levő szülő, hanem csak az erre az esetre, helyzetre, az eljárás idejére kinevezett gondnok képviseli (Családjogi Törvénykönyv 132. szakasza).

Abban az esetben, amikor az örökségre a túlélő szülő nem jogosult, például ő már elvált az örökhagyó volt férjtől/feleségtől, vagy amikor az unoka az egyik nagyszülő, illetve más személy után nem valamelyik szülővel együtt örököl, nincs szükség gondnok kinevezésére, mert ilyen esetben az érdekellentétet még vélelmezni sem lehet a kiskorú és a szülő (szülők) között.

Ilyenkor az egyik szülő lesz az, aki a kiskorú helyett és nevében az örökséget elfogadja, amiért az erre szóló felhatalmazást a gyámhatóság neki adja meg. (Sajnos a gyámhatósági gyakorlatban nem mindenhol tesznek különbséget a két helyzet között, s gondnokot neveznek ki akkor is, amikor erre nincs szükség.)

Az örökség a kiskorút minden esetben kötelezően megilleti, így erről sem a gondnok, sem a szülő nem mondhat le, a gyámhatóság pedig nekik ilyen értelmű felhatalmazást nem is adhat. Az örökséget minden esetben csakis leltárkedvezménnyel fogadhatják el számára (acceptarea mostenirii sub beneficiu de inventar), ami azt jelenti, hogy a hagyatékot terhelő esetleges, az elhunyttól hátramaradt tartozások nélkül (se accepta numai activul succesiunii).

Ha a kiskorú az örökséget megszerezte, nagykorúvá válásáig tulajdonjogával nem rendelkezhet, illetve ha mégis, rendelkezési joga szabad gyakorlásához kötelezően meg kell szereznie a gyámhatóság előzetes engedélyét. Ezt a gyámhatóság csak kivételes és alaposan megindokolt esetben szokta megadni.

A közjegyzőnek kötelessége ellenőrizni azt, hogy a kiskorú ingatlanügyleteinél ilyen előzetes gyámhatósági engedélyt beszereztek-e vagy sem, s csakis ennek felmutatása után kerülhet sor az elidegenítő és/vagy jogszerző jogügylet, szerződés hitelesítésére.

A Családjogi Törvénykönyv, amely az elmondottakat részletesebben is szabályozza, a 133. szakasz 3. és 4. bekezdésében azt is kimondja, hogy a kiskorú más tartozásáért kezességet nem vállalhat, és javait nem ajándékozhatja el még akkor sem, ha erre különben a gyámhatóság engedélyt adott.

Az ilyen jogügyletek azonban nem lesznek jog szerint semmisek (nu sunt nule de drept), hanem

csak érvényteleníthetők (sunt anulabile), a megkötéstől számított 3 éves elévülési határidőn belül.

A kiskorút megillető javak, értékek, pénzösszegek kezeléséről, megőrzéséről mindig el kell hogy tudjon számolni a gyámhatóságnak, esettől függően, a szülő, a gyám, az ügygondnok.

Bevett közigazgatási, ezen belül gyámhatósági gyakorlat, hogy például a kiskorú tulajdonát képező ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet a kiskorú nevére valamelyik pénzintézetnél letétbe kell helyezni, s ebből költeni – kizárólag a kiskorú szükségleteinek fedezésére, kielégítésére – csak gyámhatósági beleegyezéssel, engedéllyel lehet, s minden elköltött lejről el kell számolni!