Úgy érzem nagy bajban vagyok, talán egyedül az én hibámból, talán egy picit ráfoghatom a múltamra. De hogyan tovább?
Menj vissza dolgozni, mielőtt bedilizel.
A családdal meg beszéld meg őszintén, hogy nem tudod mi van veled, nem őket akarod bántani.
A mai anyukáknak megártott a Gyes,és az a mai divat,hogy éjjel-nappal csak a gyerekkel törődnek.A gyerek nem sírhat,csak ő létezik az anyuka számára.Két éves gyerek mellett már nem lehet ezt a szülésre fogni.Egyszerűen unatkozol otthon,a házimunka monoton kötelesség,de nem kielégítő elfoglaltság egy felnőtt nő számára.A családtagok sem lehetnek állandó szellemi partnerek, a férjedet kivéve.
Hagyd a gyereket néhány órára anyukádra,vagy az anyósodra.Te menj el emberek közé ( barátnők,volt munkatársak,fodrász stb.)menj moziba vagy könyvtárba,ahova akarsz.Menjetek el kettesben a férjeddel valahova,ahol kikapcsolódhatottok.Ha lesz felnőtt társaságod,akkor csak akarat kérdése,hogy idővel megváltozz.
Lehet kapni homeos hangulatjavító szereket,az többet használ,mint a gyógyszerek.
Magadat csak te tudod meggyógyítani,a család csak segíthet ebben neked.
Ha viszont ilyen maradsz,akkor a házasságod is tönkremehet,és egyedül maradsz.Ez pedig a lányodnak lenne a legrosszabb.
Pont így vagyok én is.
Szerintem nem depi, vagy ha az, hát elég hosszú (nálam.)most én is gyerekekkel vagyok, itthon, de nekem ez régebben is fennállt.
Felületes ismeretségek jók, viccelődés-lazaság, de a tartós kapcsolatok, családi, nulla.
Én arra a következtetésre jutottam a hosszú évek alatt, hogy sok energiát fektetek beléjük, amit (legalább részben) visszavárnék. mondjuk figyelemben, törődésben.
Tehát - azt gondolom - a túlzott elvárás bújhat a háttérben.
marad két választás, vagy az igényekből leadás, vagy kordában tartani a túlzott adakozást, minden téren.
Csavizunk...Édes istenem milyen szó ez??????????
Amúgy meg az a bajod,hogy még senki nem olvasott be neked olyan istenesen amiért tapló vagy a családtagokkal.Nyilván a párod miatt hallgatnak.Ha nem csak magadra figyelnél észrevehetnéd mennyien is utálnak az olyan viselkedésed miatt!Akkor meg tudnál változni.Veled is ugyan olyan bunk@n kéne viselkedni akkor tudnád mit is érez a másik!
10:17 Köszönöm szépen, bunkóságból, beolvasásból kaptam már eleget. Szembesítettek már vele, így jöttem rá hogy nagy a baj. Hidd el próbálok nem ilyen lenni, de ha nem megy, hiába akarom.
Köszönöm a válaszokat, sajnos látom nem vagyok egyedi eset. Remélem nem vesztjük el a családunkat, és mielöbb meglesz a megoldás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!