Hogyan segíthetnék egy kismamának értelmes elfoglaltságokat találni?

Hát ez nehéz dió,mert ha megszületik a baba akkor a nagymamát szerintem le se fogjátok vakarni.Na az lesz még "szép".

Szerintem ülj le és beszélj vele,mindenképpen elmondanám neki ezt:

"Beszélgetni sincs már kedvem hazaérkezés után, mert úgy érzem, hogy az anyukájával már napközben úgyis minden fontos dolgot megbeszélt "

Lehet neki fogalma sincs arról,hogy így érzel...

Ha mindig ott ül az anyukájánál, akkor ő nem tarja az anyukáját olyannak, amilyennek leírtad, hanem ő szeret vele lenni, nem?

Ha nincs ágyhoz kötve, akkor vállalhatna napi 1-2 órában valamilyen önkéntes munkát, egy közeli civil szervezetnél vagy az egyháznál.

Neki kezdhetne egy nyelv megtanulásának otthon. Ma már a neten is vannak komplett nyelvleckék ingyen.

Ha van valami hobbi, ami érdekli, azzal foglalkozhatna, pl. gyöngyfűzés, horgolás, stb.

"milyen elfoglaltságot találhatnék neki"

Gondolom o kerte hogy segits neki valami elfoglaltsagot talalni.

A feleséged felnőtt ember. Miért süllyedne le a édesanyja szintjére? Ha eddig normálisnak tartottad, akkor miért pont most "szűkülne be"? Mert beszélget vele? Írtad, hogy emberekkel dolgozik.. Ha ez így van akkor hidd el megtanulta már elfogadni mások véleményét, meghallgatni az embert, de nem bedőlni mindennek.

Egyébként meg segítene ha beszélnél vele esténként.. Meg én a beszélgetést még mindig jobbnak tartom mintha egész nap tv előtt ülne és nézné a sok baromságot.

Teljesen jogosan aggódsz! Nálunk a nagyszülők itt laknak, ugyanebben az utcában. A gyerekkorom 3/4-ét náluk töltöttem. Nagyanyám ugyanilyen, mit az anyósod. És sajnos most már anyám is. A nagymama folyamatosan beleszól mindenki életébe, ő irányít, minket is. Anyám is teljesen elsárkányosodott, parancsolgat, dirigál, csak ő hozhat jó döntést, senki másnak nem lehet mellette igaza. állandó a feszültség itthon emiatt.

23 éves vagyok, de pl. olyanokba beleszól, hogy mikor menjek aludni, vagy menyit lehetek a fürdőszobában. Mintha 10 éves lennék. Alig várom, hogy legyen egy kis tartalékom, és mehessek albérletbe.

Arra vigyázz még, hogy ne maradjon nagyon sokáig otthon a feleséged a babátokkal! Az én anyám az öcsém 9 éves koráig itthon volt. Volt idő az agymosásra...

Ha lehetne, hogy másik városban vállalsz munkát, megoldódna ez a helyzet (saját családom példájából kiindulva...) Akkor havonta 1-2 alkalommal találkoznátok az anyósoddal, nem tudna dirigálni.

Nem tud a feleséged esetleg távmunkát vállalni, otthonról? Akár 4 órában, vagy kevesebben. Vagy babysitterkedni? Ráhangolódna az anyaságra. Nyelvtanfolyam? Számítógépes tanfolyam? Kézműves dolgok készítése? Árulhatná a Meshkán, és lenne belőle egy kis plusz bevétel, így, a baba előtt. Babaszobába dekoráció készítése? Vagy valamilyen nagy falvédő a kiságyhoz? Babaruha varrás/kötés? Kutyasétáltatás pénzért?

Ennyi ötletem volt :)

Én februárra várom, szintén itthon vagyok.

Nekem anyukám távol lakik, anyósomhoz szoktam néha átmenni.

Nyelvet tanulok, itthon is csinálok feladatokat és nyelvtanfolyamra járok, tornázni, úszni is jártam de már elég nehezen mozgok és a csúszós időben nem is nagyon mentem ki, így azt is itthon folytatom.

Ezen kívül olvasok - könyvet és gép előtt is ülök, varrogatok, amíg tudtam mozogni átrendeztem egy csomó mindent a lakásban, kész van a babaszoba is, sokat főztem, kinéztem receptet, bevásároltam, majd megcsináltam - egyes kajákkal rengeteg idő elment. Barátokkal is találkoztam - amikor ráértek. Bababörzére jártam. Vannak szüléssel, babákkal kapcsolatos tanfolyamok is, olyanon nem voltam.

Távmunkát szívesen vállaltam volna de itt nincs semmi, annyira meg nem unatkozom hogy önkénteskedjek, egyetem után dolgoztam ingyen eleget. Meg amilyen önkéntes munkák vannak errefelé.. nem terhes nőnek valók. Idegen kutyákat se nagyon sétáltatnék 7 hónapos terhesen, anyós pici kutyáját sétáltattam. Szóval pénzt sajnos nem kerestem, neten adtam el pár dolgot.

A munkahelyemre bementem párszor de azt is felfüggesztettem miután az utolsó látogatást követően elkaptam valamit - épp ezért is kellett abbahagynom, kórházban dolgozom.

Posztgraduális képzést akartam még elkezdeni de végül az maradt későbbre, baba mellett.

Leginkább a feleségednek kéne eldöntenie mit akar, bár már csak 2 hónapja van hátra, az nem sok. Bizonyos új dolgokba már nem feltétlenül éri meg belekezdeni.