Milyen okból adja valaki örökbe a gyerekét?

pl. kiskorúként lesz terhes és a szülei nem támogatják, nem akarja viszont elvetetni de eltartani sem tudná - felnőttként is megeshet persze

későn veszi észre a terhességet (van akinek szinte végig rendszeres a vérzése, pl. spirál mellett), és már nem tudja elvetetni de nem kívánt terhesség

fogyatékkal születő gyermek vagy nemi erőszak következménye, esetleg rossz kapcsolatból származik...

Mert nem várt gyerek.

Szerinted jobb évekig állami gondozottnak lenni?

Amikor a nagylányomat szültem, a megfigyelőben volt egy nő, aki szintén örökbeadta a harmadik gyerekét.

Mesélte hogy két nagy ikerfia van otthon, oxigénhiánnyal születtek, és megrekedtek egy 3-4 éves gyerek szintjén.

Hormonos spirálja volt, így későn vette észre a terhességet.

Van átmeneti nevelés, csak sok esetben soha nem lábal ki a szülő a pénztelenségből. Nem egy gyerek van pont emiatt állami gondozásban egészen felnőtt koráig.

De több oka van: pénz hiány, nemi erőszakból fogant kicsi, valamilyen testi vagy mentális rendellenesség vagy születéskor bekövetkező sérülés, nem megfelelő családi háttér (egyedülálló nő, kiskorú anya), későn észrevett nem kívánt terhesség ami már nem megszakítható, vagy csak véletlenül jött össze a kicsi és nem áll készen az anyaságra vagy egyáltalán nem is akar gyereket viszont az abortuszhoz nincs testi-lelki ereje.

Ha nincs pénze és úgy látja a nő, hogy pár éven belül nem fog javulni a helyzete akkor a kicsinek sokkal jobb az örökbeadás. Sokan várnak kisbabára, pillanatokon belül találnak neki egy szerető családot.

Ha az anya a gyerek érdekeit nézi akkor ezt választja, az átmeneti állami gondozás csak akkor opció ha rövid időn belül garantáltan megfog változni az anyagi helyzete és újra magához tudja venni a gyerekét.

Átmeneti nevelés - gyerekotthon..

Pont a legfontosabb időszakban, amikor a legnagyobb szüksége lenne az anyjára? Inkább minél korábban a "szüleihez". Ha kamaszkorban akarod magadhoz venni se neki se neked nem lesz jó. Egy gyerekotthon jobb, mint sok "család", de biztos nem szeretném a gyerekemnek, ez szerintem önzés - van is gyerekem, meg nincs is, akkor veszem magamhoz amikor NEKEM jó ? :(((

18 évesen lettem terhes,az akkori párom elhagyott mikor megtudta. Szüleim rám bízták a döntést,hogy megtartom vagy örökbe adom. Mivel egyetemre készültem tudtam,hogy egyedül nem tudtam volna eltartani. Nem szerettem volna ennyire a szüleimre támaszkodni. Szerettem és most is szeretem a kislányom,pont azért döntöttem úgy,hogy egy teljes családba nőjön fel. Nyílt örökbefogadás volt,tudom kikhez került és remek emberek.

Szoktam 1 évben egyszer képet kapni róla és egy boldog kiegyensúlyozott kislány lett. Nehéz és nincs olyan nap amikor nem gondolok rá,de látom,hogy ők egy boldog család.

23/N 5/L

Anyám 24 évesen lett terhes velem, úgy, hogy azt mondták neki, hogy nem lehet gyereke, mert túl magasan van a méhszája (vagy mi). Már harmadik hónapja leredukálódott a vérzése 2 naposra, ezért elment a nődokihoz, ott tudta meg, hogy 16 hetes terhes, ikrekkel. Elvetetni nem lehetett már. Később kiderült, hogy a másik "gyerek" ciszta volt, attól volt az a 2 napos vérzése is. Örökbe akart adni, ki is volt nézve a család, de aztán meggondolta magát, mikor meglettem.

Pedig jobban jártam volna...

Szia

Ma már nincs olyan, hogy nevelőotthon (elméletben). 12 éves kor alatt a gyereket nevelőszülőknél helyezik el, hogy egy megfelelőbb családmodellt lásson és az elsődleges szocializációs közegben tudjun kihez kötődni. De szerintem a legnagyobb felelőtlenség azért nem engedni az örökbeadást, mer mi van, ha jobban állok anyagilag x év múlva?! Szerintem, ha valaki eddig eljut, akkor szeresse és tisztelje a gyerekét annyira, hogy lemond róla és egy olyan családba kerülhessen, ahol szeretik, évek óta várják és el is tudják tartani! Néhány alapítvány, aki az örökbefogadással foglalkozik, lehetővé teszi, hogy a szülőanya és az örökbefogadók találkozzanak, ezáltal egy biztonságot adva, hogy tudja hová kerül a gyereke!