Miért vállalnak sokan 18-19 évesen gyereket?

Ez lenne a normális.

Anyám 22 volt amikor születtem.

Nagyanyám 20 amikor az első gyereke(nagybátyám).

Nagyanyám anyja pedig 17 évesen szülte nagyanyám legidősebb testvérét.

Persze a mai világban ez nehezen kivitelezhető.

23 vagyok, de nem érzem úgy, hogy olyan anyagi szinten állnék, hogy bevállaljak egy család eltartását.

Pedig így lenne rendjén.

Igaz, hogy nem 18-19, hanem 23 éves voltam mikor megszültem a lányomat.

Akkor 7 hónapja ismertem meg a férjemet.

2 hét után össze is költöztünk annyira tudtuk, hogy mi össze tartozunk és terveztük is a babát.

Ő akkor 26 éves volt. Átlag keresettel, átlagos élettel.

Már a 8 évünket tapossuk együtt és tervezzük a második babát.

De a kérdésedre válaszolva a legtöbbnél becsúszik a baba mert nem védekeznek és nincs megfelelő háttér.

Sem szülői, sem anyagi.

Én egy ilyet ismerek. Ott mindkét félnek van olyan a családjában, akik 30 felett szerettek volna gyereket, de egyiknek sem jött össze. Ők úgy döntöttek, inkább most legyen "biztosan", mint később keljen keresztülmenni mindenféle kezeléseken. 19 és 21 éves volt a nő, a férfi 3 évvel idősebb.

Anyagi háttér úgy volt meg, hogy a nő külföldön élő bátyának lakásában éltek, az egyéb dologra (rezsi, étel, ruha stb) elég volt apuka fizetése. Aztán mikor anyuka is elment dolgozni a 2. gyerek 2 éves korában, onnantól teljesen saját lábra álltak.