Minden hétvégén haza?

Egyetem alatt én is minden hétvégén hazamentem, mondjuk csak kb 100 km volt.

Én megértelek, szerintem nem furcsa, hogy a hétvégét otthon akarod tölteni. Majd ha a pároddal élsz, más szerepben, saját háztartást vezetsz, feleség vagy anya leszel nem jársz haza minden hétvégén, de egy egyetemista diáktól ez normális.

Több, mint 200 km-re volt az egyetem.

Első év első félévében minden hétvégén hazajártam, utána egyre ritkábban. Ötödévre már csak egyszer egy félévben. Viszont volt olyan csoporttársam aki még akkor is járt haza minden hétvégén.

Úgy csináld, ahogy nektek jó, ahogy nektek kényelmes.

Amíg haza akarsz járni, addig járj haza. (Egyébként a én magamról tudom, hogy egyszer kétszer azért szóltam le hasonló módon a barátaimat, amiért minden hétvégén hazajártak középsuliban (!), mert nekem nincs jó kapcsolatom a szüleimmel, és rossz volt látni, hogy ők várják a pénteket, pakolnak, vasárnap meg visszajönnek kajával és élménybeszámolóval, miközben én bent pesshedtem egyedül. Szóval itt az irigység is közrejátszik, na)

Úgyis nemsokára bepörög az életed, tele leszel tanulnivalóval/bulival/beadandóval/egyetemi haverokkal/melóval, hogy nem lesz alkalmad minden hétvégén hazajárni (plusz költséges is ugye). Addig meg szerintem örülj neki, hogy van egy nagyszerű anyukád, meg egy nagyszerű barátod :) (és nyugi, nem fog később hiányozni a minden héten hazamenés)

20/L

Nincs ezzel semmi gond.

A család az család, akkor is, ha netán közben lesz sajátod.

Én 40 felett is havonta 1-2x hazamegyek, mert szeretek.

Engem egészen addig hidegen hagy a csoporttársaim kapcsolata a szüleivel, amíg az engem negatív formátumban nem érint. Konkrét példa: október egyik péntekére dékáni szünetet kaptunk, viszont az aznapi órákat ettől függetlenül pótolni kell. Többen jeleztük, hogy inkább bejönnénk pénteken, mert a dékáni szünet nem minket érint, százezer éves orvosok kapnak kitüntetéseket, nagyszabású rendezvény közepette, ami elvileg zavarná a tanórákat. Természetesen mindjárt elkezdett visítozni az a 3-4 kislány, akik minden hétvégén rohannak haza anyatejet szívni, hogy nem jó, mert ők csütörtökön akarnak hazamenni, mert cuncival (egyik kislány így hívja az édesanyját) mennek shoppingolni, meg végre 3 éjszaka, mikor együtt aludhatnak (nem túlzok, őszintén így van). És néhány hisztis kislány miatt nem lehet megtartani az órákat, mert persze a többi nap nem jó, mert mindig benn vagyunk fél6-ig. Most erre mit mondjak? Tojom le, hogy kinek milyen kapcsolata van húszon akárhányévesen az anyucijával meg apucijával, de mikor ezért kell 30 másik embernek szívnia, mert van 4 ember, akik nem bírnak ki egy napot anyuci nélkül, na az felidegesít. Ha te nem leszel ilyen és adott esetben tudsz alkamazkodni - megkockáztatva, hogy nem biztos, hogy mindig haza tudsz menni, mert lesz ilyen - akkor semmi gond nincsen.

Btw: az egyetem többek között a felnőtté válásról is szól. Vagyis arról, hogy az ilyen helyzeteket tudd kezelni.

ma 07:33

Én az 5. félévemben vagyok, és még mindig hazajövök, eddig egyetlen hétvége volt mikor pesten maradtam. Mit csinálnék ott? Itthon "otthonosabb" :D

Én most kezdtem az egyetemet, ami kb 140 km-re van az otthonomtól. Minden héten hazajövök. :) Egyszerűen szükségem van arra, hogy a családommal legyek. Sokkal jobban érzem magam velük, mint egy csomó szinte idegen emberrel a koliban. És nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam ezért, nekem úgy jó, ha hazajövök.

Szóval teljesen megértelek. :)