Szerintetek gáz ha egy 22 évest még az anyja tart el?

Ez elég értelmetlen kérdés. Rengeteg tényezőtől függ, nem lehet így eldöntendően megválaszolni.

PÉLDA ARRA, HOGY 'GÁZ':

A '22 évesnek' lenne lehetősége, hogy dolgozzon és eltartsa magát, de ő inkább önző módon az anyjától kéreget, aki rokkant nyugdíjból él.

PÉLDA ARRA, HOGY NEM 'GÁZ':

A '22 éves' egész életében segített a rászorulóknak és mindenki jószívű, önzetlen embernek ismerte. De egy nap súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, ami miatt elfekvő beteg lett.

Írd le bővebben, függ a többi tényezőtől is.

Miért lenne gáz?

Már nem abban a világban élünk, ahol 20 évesen férjhez mentek/megnősültek a fiatalok, és egyből gyereket vállaltak.

Érdemes tanulni, mert érettségivel nem nagyon lesz jövője a gyereknek. Ha tanulsz, kell a szülői támogatás.

Persze lehet egy jó szakmád 20 évesen, mert a jó szakembernek híján vagyunk. De a cégek nem szeretik a tapasztalat nélküli fiatalokat, elvárnak több év tapasztalatot.

ördögi kör, akinek nincs tapasztalata, esélyt sem kap, hogy szerezzen. főleg a nők, nem szívesen vesznek fel huszonéves fiatal lányt, mert biztos elmegy majd szülni.

szóval ha van is szakmád, és úgy döntesz, hogy dolgozni szeretnél, egyáltalán nem biztos, hogy hetek, hónapok alatt találsz munkát.

én pályakezdőként rengeteg önéletrajzot küldtem szét, nyilván nem volt gyakorlatom. technikumom volt, kb. 20 éves voltam. 1,5 évig voltam munkanélküli, jóformán vissza sem jeleztek. vagy köszönjük, nem önt választottuk.

persze ez mind csak akkor igaz, ha a fiatal vagy tanul, vagy szeretne dolgozni, de nem jön össze.

ha viszont az a helyzet, hogy lusta, nem akar alkalmazottként ugrálni, meg korán kelni, és megszokta, hogy mindent az orra alá tolnak, akkor az nem normális. de akkor őt úgy nevelték, és az a szülő hibája. egy 20-22 éves fiatal már kell, hogy annyira önálló és öntudatos legyen, hogy ne akarjon élősködni, hanem legyen meg az igénye arra, hogy felnőtté, önállóvá váljon.

esetleg részben ő segítsen a szüleinek, még akkor is, ha otthon lakik. sok ilyen ismerősöm van, 20 évesen nem kell még elköltözni, de ha már saját munkája van, akkor besegít a rezsibe, meg a saját dolgait (ruha, kozmetikumok, szórakozás) magának rendezi. ez már óriási segítség a szülőnek.

Sok egyetem mellett nehez vagy lehetetlen dolgozni, ennyi alapjan nem lehet itelkezni.

Akkor gaz, ha eppen semmit nem tesz azert, hogy ez a helyzet megvaltozzon.

Nem tartom gáznak, tekintve hogy nagyon sokan a mostani világban még egyetemre járnak, köztük én is. A legtöbb évfolyamtársam még mindig otthon él a szüleivel, mert egyetemre/főiskolára járnak.

Persze van 5-6 ember (az 50 fős évfolyamról...), aki már egyedül lakik és pizzafutár vagy valami hasonló munkát végez...meg van az a néhány újgazdag akik kimentek Máltára vagy valami más egzotikus helyre és ott "élnek" a semmiből.

Egyszóval ez attól függ hogy az illető 22 éves mit csinál. Ha otthon tesped egész nap, nuku munka akkor jól fenékbe lehetne billenteni. Én is amikor itthon vagyok minimum annyi, hogy mindenben segítek amiben csak tudok ha már pénzt még nem keresek rendesen.

Ha téged zavar, akkor próbálj otthon minél több terhet levenni anyukád válláról, amennyire időd engedi.

Mondjuk meglepni egy takarítással, mosással, meleg étellel, mire hazaér. Biztos nagyon örülne neki és neked is nagyon jót tenne lelkileg. :)

Ha anyukádnak ez nem okoz gondot, akkor nem gáz.

Ha ez komoly anyagi gondokat okoz, akkor luxus, hogy nem munka mellett tanulsz.

Régen még gáz volt de most már nem igazán mondhatni ezt el mert sajnos más a világ...

Mai világban egy 22 éves ember aki jobb esetben már rendelkezik valamilyen végzettséggel nagyon nehezen talál olyan munkát amiből elbírja tartani saját magát egyedül nulla segítséggel. Az persze megint más hogy az illető dolgozik és még a szülőknél él esetleg azért hogy tudjon spórolni jobban a jövőjére és ha úgy van akkor segíti a szüleit akár anyagilag akár más ház körüli munkákban. Sokaknál sajnos a gyerek ilyen idősen egyáltalán nem talál magának semmilyen munkát főleg ha olyan környéken él ahol alig van lehetőség és hiába vannak munkák messze amikhez költözés kellhet akár munkásszállóra menni akár más ideiglenes lakhelyre ezekhez kell egy bizonyos összeg jobb esetben is 70-80 ezer amiből megtud élni a következő fizetésig.

Ismerek olyan munkanélküli embert aki már 28 éves és még mindig nem dolgozik. Ketten élnek az apjával, apja nyugdíjas de mellette 4 órába dolgozik hogy megtudjanak élni ketten. Az egyszem fia aki egészséges és munkaképes 3 szakmája van és nagyon ügyes kezű, és okos is, tehát sok helyre felvennék őt, de ő nem akar menni mert korán kell kelni, nem akar több műszakban dolgozni, busszal vagy vonattal kell bejárnia ami legrosszabb esetben is maximum 20 perc. Autójuk van de annak is vannak költségei amit fizetni kell és azt havonta 2 alkalommal használják amikor van fizetés és nagyban bevásárolnak vele, és ennyi. Tehát ő túl kényelmes ember apja tartja őt el, a srácnak az a nagy szerencséje hogy nincsenek igényei igazán komolyak, ő neki egyedül az internet kell és ennyi, nem iszik, nem dohányzik, nem jár el bulizni. Igaz csak 2 barátja van összesen és ennyi. A barátnője is emiatt dobta mert régen volt munkahelye és jól is fizettek neki akkor volt neki pénze sok mindenre, csak ugye mindig elnassolta, elverte és ő akkor amikor megszűnt a munkahelye mert a kis asztalos üzem ahol dolgozott ott meghalt a cég tulajdonosa. A fia aki örökölte a céget az meg úgy ahogy van eladta valami más vállalkozónak aki értelemszerűen a kevés 6-8 alkalmazottból egyet sem vett át, mert a céget azt tönkre tette az ügyfeleket főleg az állandóak átcsábította hozzá, az ottani felszereléseket, gépeket, meg a sok megmaradt alapanyagot és egyéb dolgokat értelemszerűen saját magának szánta, a telephelyen lévő épületet jelenleg családi házzá alakítja át.

A srác aki ott dolgozott őt is elzavarta értelemszerűen és mivel a településen más ehetőségek nincsenek maximum a kocsmába meg pár kisboltba helyezkedhetne el és ennyi. Utazni másik városba nem akar mert csak az idejét venné el. Mellesleg fél az új környezettől az új emberektől. Az apja már nem ordít vele folyton, ő már beletörődött hogy a fia egy lusta senki házi. Ő már csak a kisebb lányával és az unokájával foglalkozik akik előtt persze ég a feje hogy a fia egy senki lett. Na ez már gáznak mondható.