Mérgező szülők, akik a többi családtagot is ellenem fordítják. A többieknek mi ebben a jó? Miért állnak melléjük?
Annyiszor láttam már felbukkanni a Mérgező szülők c. könyvet, egy valahogy bántalmazott gyerek (vagy felnőtt) kérdésénél ezen az oldalon. Úgy döntöttem, hogy elkezdem elolvasni, vajon valóban annyira megrázó-e, mint írják.
Nagyon közelről magamra ismerek az Irányító szülők részben említett több példában is. Egyelőre még nem jutottam a könyv végére, így nem tudom, megválaszolná-e a felmerült kérdésemet. Gondoltam, megkérdezem a véleményeteket.
A verbális bántalmazás leginkább, az érzelmi elhanyagolás, manipuláció mind kifejezetten jellemzőek egyik (nevelő)szülőmre. Legalábbis idáig azt hittem, hogy csak az egyikre. "A többiek (idősebb testvér, másik szülő) biztos csak ott állnak és támogatják ebben, mert el akarják kerülni a konfliktust." Mindig ebbe a hitbe ringatom magam.
Mindig azt hittem a testvéremről, hogy értelmesebb a szülőknél, intellektuális társalgó partner, tanult ember. Talán ő látja a szüleink valódi természetét, elvégre sokkal idősebb nálam. De nem. Valójában a legtöbbször csak kerüli a fontos kérdéseket. Ha megkérdőjelezek ilyesmiket, minthogy "miért bántotok?" vagy "miért nem vesztek soha komolyan?", ő inkább csak mosolyog, hümmög és eltereli a témát másra. Kitér a válaszok elől. Amikor pedig úgy adódik, a bántó megjegyzések és manipuláció oldalára áll, a szülőt támogatja és ellenem fordul. Mindig azt hittem, hogy csupán azért, mert nem akar vitába bonyolodni velük, de...
Mi a jó neki ebben? Vagy csupán arról lehet szó, hogy a negatív szülői mintát őt is továbbviszi magával? A másik testvérem is hasonló. Valamilyen szinten mindben vélem felfedezni azt, amit a manipulatív, hanyag (és egyben túlféltő) szülőben. Levegőt is helyettem vennének.
Nemrég tettem fel egy másik kérdést egyébként, hasonló témában, ha esetleg valaki hasonlóságot látna benne.
21/L
Sajnos, épp ettől tartok, hogy én is hasonló leszek, amit egyáltalán nem akarok. A testvéreim idősebb, családos emberek, s közülük leginkább csak az elsőként említett az, akin alig tudok kiigazodni. Haragszom és haragudtam én is magamra sokszor, hogy nincs/nem volt erőm kiállni magamért és a véleményemért. Sokszor kapom magam azon, hogy mások (főleg családi, párkapcsolati) megerősítését keresem bizonyos döntéseimhez, de ezen mindig próbálok változtatni.
Köszönöm a válaszokat. Segítetek belátni, hogy nincs értelme. Félreértés ne essék, ettől függetlenül igyekszem haladni a saját életemben előre és talpra állni.
válasza:A mérgező szülők és a hasonló könvek nem azért vannak, hogy másokra told a felelősséget. (én is szoktam írni, jártam is csoportra, nekem sokat segített). Az ilyen könyvek arra jók, h felismerd a problémát, azonosítsd, felismerd a működésed és kezd el tenni a rossz dolgok ellen. Ha a mérgező szülőket elolvasva leragadsz annál, h a szüleid ebben meg abban mérgeztek és minden az ő hibájuk; gyakorlatilag adtál a szarnak egy pofont. Felnőtt ember vagy, tegyél magadért, mert láthatóan más nem tesz. Értsd meg, h ők miért úgy működnek ahogy, Te miért úgy érzel/reagálsz ahogy, aztán szép sorban a többi.
Elvileg felnőtt vagy, ideje magadnak meghoznod a döntéseket magaddal kapcsolatban és nem hagyni másoknak, h ők határozzanak meg.
Még mielőtt azt kapnám, h nem értem, nem tudhatom: De, sajnos. Pontosan jól tudom. Magam is végigcsináltam, csinálom ma is.
Költőnő, köszönöm a válaszod.
Nem szokásom amögé bújni, hogy "fogalmatok sincs, milyen az életem" és ehhez hasonlók. Csupán azt szerettem volna tisztázni a későbbi kommenjeimben (ha esetleg a kérdésemből ez jött volna le), hogy nem felelősöket keresek és ujjal mutogatok a szüleimre, hogy "bizony, ti miattatok vagyok ilyen".
Van a környezetemben egy ilyen ember, nálam idősebb, aki túlságosan leragadt ennél a pontnál és nem is akar ellene tenni. Én nem szeretnék földbe gyökerezni itt, próbálok továbblépni és érvényesülni a magam módján. Csupán lelkileg megterhelő a sok vita, ahogy megpróbálnak ettől foggal-körömmel visszatartani. Lassan haladok, de reményeim szerint meglesz az eredménye.
A kérdésem mindössze arra vonatkozott, hogy a család többi tagjának viselkedését nem tudom hova tenni.
válasza: válasza: válasza:Szia! Ha figyelmesen olvastad a könyvet akkor benne van, hogy azért nem te vagy a felelős amit érzel. Nem írtad, hogy konkrétan mivel bántottak stb. de egy gyerek még nem érzi a viccet és a szarkazmust, tehát komolyan veszi, ha azt mondja neki valaki, hogy rossz, pufi stb. Tény, most már nem vagy gyerek, de ha ebben nőttél fel, hogy elhitted amit mondtak akkor nehéz elhinni, hogy talán mégsem. Az meg, hogy nem tudod megbeszélni velük a gondodat sajnálatos dolog. Neked is saját érzéseid vannak és ezt figyelembe kell venni, hogy ha valami bánt akkor igenis figyelni arra, hogy neki rossz és nem lenézni vagy túlzónak titulálni. Nem értem az itteni hsz-eket sem...
Szóval először magadban rendezd, hogy a szüleid és a tesód nem olyan, mint ahogy te elképzelted és te is fogad el, hogy ők ilyenek és ne hagyd, hogy ezek befolyásolják az életedet későbbiekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!