43 évesen már öreg vagyok? Mit jelent az a szó, hogy boldogság?

43 éves nő vagyok. 3 műszakban dolgozom, szerencsére egészséges, elfogadható anyagiak közt. 2 nagy lányom van, 25 és 19 évesek, a nagy lányom mér férjnél van, hárman élünk. Férjem 55 éves, 12 év köztünk a korkülönbség.Férjem alapjában véve jó ember, de nagyon határozatlan, csendes, gyenge jellemű ember. 22 éves élünk házasságban, soha nem csaltam meg senkivel.Igaz szerelmet - ami az ember életében csak egyszer adódik - soha nem éreztem. Tisztelem és becsülöm őt a jóságáért, de semmi több. Amikor megismerkedtünk, kényszerhelyzetben voltam, nem volt más lehetőségem, mint hozzámenni.Kb. 2-3 éve tapasztaltam magamban azt az érzést, amit most megpróbálok leirni.Férjem nagyon szeret modellezni, repülőmodellezés a mindene, minden szabadidejét és energiáját ez köti le. Nagyon sokat vagyok egyedül, többet van a repülőivel mint velem. Kapcsolatunk szép lassan elszürkült, ellaposodott, napok telnek el ugy, hogy nem tudunk miről beszélgetni, csak kerülgetjük egymást.Szórakozni, kikapcsolódni nem járunk, anyagilag azt nem engedhetjük meg, másrészt ő nem egy "bulizós" tipus.Nincsenek közös programjaink, neki is, nekem is, más az érdeklődési körünk, így csak a munkahely és a háztartásvezetés teszi ki a mindennapjaimat.Semmi figyelmességet nem kapok, mindig is érzéketlen volt e téren.Már nem érzek iránta semmit, szép lassan, csendesen elhidegültünk egymástól, csak a felelősség és a kötelességtudat tart össze minket. Sokszor annyira magányos vagyok, néha úgy érzem, hogy megbolondulok. Lehet hogy velem van a baj? Egyre gyakrabban tör rám ez az érzés, sokszor álmatlanul forgolódom az ágyban, próbálom magamba fojtani ezt az érzést, de egyre nehezebben megy.

Van megoldás erre a problémára az én koromban?

Milyen érzés boldognak, netán szerelmesnek lenni?