Mit érez egy szülő, ha a lánya anorexiás lesz?

Miért utálná vagy nézné le?

Szerintem sajnálja, aggódik érte, csalódott, de nem a lányban, hanem abban, hogy nem működött valami jól a családban. Talán bűntudata is van, hogy mit tett, amiért ilyen lett a lány.

Gondolom, rettenetesen összezavarodik, aggódik, nem érti a helyzetet. Hab a tortán, hogy a pszichiátriai kutatások szerint az anorexiás lányok a felnőtt nővé válást, közvetlenül vagy közvetetten az édesanyjukat, annak életsorsát vagy személyét utasítják el. Első esetben a lesoványodott, nőiesnek nem nevezhető testükkel tiltakoznak a nővé válás és nősors ellen, de magának a tápláléknak az elutasítása is lázadás az anya ellen, hiszen az ő személye egyet jelent a táplálással.

ha ezzel tisztában van a szülő, az sokkolóan hat, ugyanakkor segíthet megérteni a betegség kiváltó okait, és így talán könnyebb megtalálni a megoldást is.

Szia. Nos, én az anorexia határát súroltam kiskoromban, és most megkérdeztem Anyukámat hogy mit érzett.

"Hát ez egy szülőnek nagyon rossz amikor látja hogy a gyereke nem eszik rendessen, sovány, kedvetlen. Az aggódás amiatt hogy nem vesznek fel az iskolába, a félelem hogy nehogy a korházba kerüljön, borzalmas, és hát ez egy több hónapig tartó küzdelem.Negatívumokkal nem szembesült, nem néztem/néztük le emiatt, inkább "csesztettük" hogy egyen."

Remélem valamennyire sikerült válaszolnom/nunk a kérdésedre, és elnézést a helyesírási hibákért.:)

14/L

szerintem nem a szülő hibája, ha a lánya anorexiás lesz

nem mondanám magam kifejezetten anorexiásnak, de rengeteg étkezési problémám van, félek és undorodom az evéstől ráadásul 170cmhez csak 52 kg vagyok 17 évesen. néhány helyen szörnyen kilátszanak a csontjaim a kezem pedig olyan vékony, mint egy kislányé.

rengeteg szenvedésen mentem át miatta, minden létező teszt negatív lett, szóval anya feleslegesen járta velem évekig az orvosokat, de még a pszichológus sem segített.

nem beszélt ki, csak folyton azt ismételgeti, hogy hízzak már meg és kezdjek el enni, mert lassan elfogyok.

senki sem tudja miért alakult ez ki nálam, mert tényleg nincs semmilyen traumám, mindenem megvan, amit valaha is akartam, nagyon jó iskolába járok, jó tanuló vagyok vannak barátaim, pasim.. mégsem múlik el és nem gondolom, hogy bárki hibája lenne :)

17L