Vannak olyan családok, akik egyáltalán nem járnak nyaralni?

Mi azért nem szoktunk, mert nincs rá pénze a családnak.

20L

Hajjaj, sajnos, de még mennyi ilyen család van! :(

Hát gondolom a legfőbb indok a pénz hiánya.

Azt tanácsolom, vállalj valamilyen nyári munkát, egész jókat is ki lehet fogni, aztán a megkeresett pénzed fordítsd önálló nyaralásra, esetleg barátokkal dobjátok össze a pénzt egyenlő arányban az útiköltségre, illetve szállásra, csoportosan jobb, olcsóbb.

Nem hiszem, hogy ha valakinek telne rá, nem menne.

19 évesen viszont már elég idős vagy ahhoz, hogy a barátaiddal elmenjetek valamerre.

Mi sem igazán voltunk, bár szerintem a pénz hiánya legtöbb esetben kifogás. Legalábbis én úgy látom, hogy Tv-re van 80-100 ezer forint, telefonokra szintén 50-100-150 ezer, ezek mellett évi 1x mindenkinek beleférne pár nap. Egy kisebb kirándulás, 1-2 éjszakával, strandolás, vagy egy biciklitúra...

Az mondjuk tény, hogy Horvát tengerpartot meg 1 hetes Balatoni nyaralást Wellness szállóban mi sem engedhettünk meg soha...

Mi sem nagyon szoktunk menni sajnos. A legtöbb helyen elég horror árak vannak.

Ezel ellentétben unokatestvéremék mindig mennek valahova, még évközben is. Pl tavaly Spanyolországban voltak, idén Portugáliába mennek. Viszont nekik annyiból szerencséjük volt hogy nagybátyám elég sokat utazik és így tud ismerősőket szerezni, hozzájuk tudnak menni, szóval csak az utazást kell megoldaniuk.

Nekünk is múltkor ügy sikerült külföldre mennünk hogy apának van ott egy ismerőse. De egyébként meg arra is alig van pénzünk hogy a Balatonra lemenjünk.

Mikor még együtt voltak a szüleink, mi sem mentünk soha sehova külföldre, csak Balatonra. (Persze az is jó volt azért.)

Én jártam külföldre egész kiskoromtól, de nem családdal, hanem táborokkal.

Szóval nálunk nem a pénz volt a kifogás, hanem anyukám: Néha-néha belelkesedett, hogy jó, menjünk, de a végén mindig lefújta, hogy nincs kedve mégsem. Már olyan extrém eset is volt, hogy előleget fizettünk egy útra, ráadásul más ismerősökkel közösen, és anyu az utolsó pillanatban mondta le. Az előleget buktuk, a többiek meg megharagudtak ránk, de őt ez sem érdekelte. Nem és kész. Indok nem volt.

Aztán, mikor elváltak a szüleink, mi apuval maradtunk, és utána vele már jártunk mindenfele. :)

Most felnőttként is igyekszem egy évben egyszer pár napra valami városnézős-kirándulásos utazást beiktatni. (Számomra ez a kikapcsolódás, nem vagy egy strandolós típus.)