Adnátok pénzügyi tanácsot egy eddig egész kellemes életszínvonalon élő egyedülálló anyukának, aki hirtelen sokmindent elveszített?
120 ezrem van erre a hónapra. Egyedül nevelem a lányom, és a tervezett kiadásainkat számba véve mínuszba kerülök hónap végén. Baromi nehéz hirtelen életszínvonalat váltani egyik napról a másikra. A megtakarításom egy az egyben elúszott két hete, ez egy hosszú történet, nem is részletezném. A következő hónapokban valamivel több lesz a bevételem, olyan 200 körüli, de eddig annak is a dupláját költöttem. A fix összegű költségek, amiken nem tudok spórolni ebben a hónapban:
- lakásrezsi 42000 Ft.
- kocsira kötelező biztosítás: 8000 Ft
- óvodai ballagásra csoportos ajándék az óvónőknek 4000 Ft
- már leelőlegezett nyári tábor a lányomnak: 39 000 Ft
- diákhitel: 11000
Ez összesen 104 ezer, vagyis marad 16 ezer forintunk úgy, hogy még nem tankoltam, nem ettünk, nem vettem neki cipőt, ruhát, nem vittem el a beígért vidéki nyaralásra, nem vettem meg neki a vágyott ajándékát a ballagásra, és még az édesanyámnak is születésnapja lesz ebben a hónapban.
A munkahelyemen kapok kaját, amiből tudok hazavinni vacsira is, így az étkezést viszonylag olcsón meg tudom oldani. telefonom is céges. A kocsiban van egy fél tanknyi benzin, és hó közepéig még érvényes a bkv bérletem is, amúgy bringával közlekedek, és az ovi gyalogos távolságra van, szóval a mindennapi közlekedést is meg lehetne oldani nulla forintból. Anyám meg biztos megértené, ha idén csak egy szép saját készítésű fényképalbummal örvendeztetnénk meg, vagy valami ilyesmivel (van otthon fotópapírom, a fotónyomtatómban van tinta, és van üres albumom is), bár elég hülyén jönne ki, hogy közben meg a lányomat drága nyaralásokra viszem.
Ugyanis elvileg elmegyünk nyaralni egy ismerős családdal, már hónapok óta meg van beszélve, szállás lefoglalva, a gyerekeink erről beszélnek hetek óta, nagyon várják. Kettőnknek 70 000 lesz félpanzióval, plusz a fürdőbelépők, kalandpark-belépők, ez-az-amaz, na meg útiköltség, szóval kb. 120 ezret számoltam rá, és be van tervezve egy hétvégi kiruccanás is, ami 30 000 Ft lenne kettőnknek. Ráadásul ezen felül pedig be van ígérve neki egy saját mobiltelefon, hogy majd a július-augusztusi ottalvós táborokból fel tudjon hívni, és egy bringát is tavasz óta ígérgetek neki. Szóval jó lenne ha ott lenne az a 300 ezer a zsebemben, ahogy máskor is, vagy legalább lenne megtakarításom, de nagyon hirtelen ütött be a krach. A lányom apjára nem számíthatok, bár ajándékokra nem szokta sajnálni a pénzt, beszéltünk is már az ovis ballagásról, úgyhogy lehet, hogy felhívom, hogy ballagásra egy bringa jó lenne a lányunknak. Viszont mindenképp vennem kell neki még egy jó szandit is, meg pár nyári cuccot. Az is kiadás. A szüleim ki tudnának segíteni valamicskét, de nem szívesen fordulnék hozzájuk. Van 270 ezer forint hitelkeretem a hitelkártyámon vész esetére, de a hitelkártyát nem tartom megoldásnak. Hitelkártya tartozásom szerencsére sosincs. Van még egy halom holmi, főleg a lányom babakorából, amiket esetleg neten eladhatnék, de nem hiszem, hogy túl sokat kapnék értük (babakocsi, kiságy, kisbicikli, roller, futóbicikli, ilyesmi). A legjobb lenne, ha egyszerre tudnék a költségeken lefaragni és a bevételeket növelni, de nem tudom, hogyan... Óriási csalódás lenne a saját, és az ismerősék gyerekének is, ha lemondanám a nyaralást. Az egyszerűen nem történhet meg. A mobiltelefon elodázását még megértené a lányom, szerencsére nem követelőző, de azért nyilván bánkódna kicsit. Ami a ruhákat illeti, nincs ellenemre a turkálókból vásárlás sem, de cipőt mindenképp minőségit szeretnék neki venni. Szóval egyszerűen nem tudom, honnan faragjak le, és hogyan, és honnan varázsoljak elő pénzt. Valahogy a munkámban kellene extra sikereket elérnem... Sajnos az elkövetkezendő hónapok elég nehezek lesznek számunkra, amíg újra egyenesbe nem jövök. Ráadásul szeptembertől elkezdek képzést, ami havi 50 ezer lesz 3 éven át. Sürgősen vissza kell kapaszkodnom. Mi a fenét csináljak?
Az nem derult ki a szamomra, hogy a bevetel hirtelen csokkenese csak atmeneti, vagy ezentul ennyibol kell gazdalkodni? Ha atmeneti, csak erre a honapra szol, en bizony hozzanyulnek a hitelkartyahoz. Ha nem atmeneti, akkor gyorsan eladnam azokat a regi babaholmikat, 10-20 ezer forint is szamit jelen helyzetben! Telefont nem vennek, de taborba elvinnem a gyereket.
Ha hosszu tavon at kell alakitani a budgetedet, akkor bizony le kell mondani par dologrol, akkor is ha fajo.
Miért kérsz tanácsot, ha nem akarsz hallgatni rájuk? Az ilyen kérdezőket sohasem értettem.
Nem tűnsz valami rugalmasnak, kérdező. Márpedig ami merev, az törik, ugye tudod?
Ilyenkor nem filozofálni kell, hogy az emberi nem megcsúfolása, ami veled történik (*röhej*), hanem gondolkodni.
Ha annyira nem akarsz lejjebb adni, akkor lehet elmenni minden szabadidőben mondjuk takarítani, bébiszittelni meg időseket gondozni. Ez olyan munka, ami mindig van, rugalmas az időbeosztás (meg lehet beszélni a családokkal, hogy mikor mégy, mennyi időre stb.), és legalább egy minimálbérnyi összeget meg lehet vele keresni egy hónapban. Tudom, mert én is ebből éltem, több mint másfél évig, amíg nem volt állásom.
Nem is értem, miért mondjátok, hogy merev vagyok. Írtam, hogy valószínűleg nem most veszek telefont neki. És azt is, hogy a 30 ezres kirándulásról is le tudnánk mondani, ha muszáj. Csak a másikról nem szeretnék.
És lemondtam egy csomó dologról már így is: nem járunk lovagolni, kiiktattam a külföldi nyaralást, magamnak semmilyen ruhát vagy kozmetikumot nem veszek, de tényleg semmilyet, a fitness-bérletemet sem újítottam meg, igyekszem egyáltalán nem használni a kocsit, nem megyek el arra a színházi előadásra sem, ami már rég kinéztem, és megbeszéltem a barátokkal, a heti egy kávézóban ücsörgés is sztornó, és bár csak kocadohányos voltam eddig, de már az sem, úgyhogy a rugalmatlan jelzőt egyáltalán nem érzem érvényesnek. Tudom, hogy az ezek egyike sem létszükséglet volt, ezért is nem soroltam fel őket, mert ezek nem okoznak olyan nagy problémát, mint a lányomnak beígért nyaralás, a táborai, egy bringa, és a ruháztatása. Ez utóbbiakról ugyanis sokkal nehezebben mondok le, mint a habos cappucinoról, színházról, a fitness-bérletről meg az egy-két szál cigiről, és inkább megoldást keresnék arra, hogy előteremtsem rájuk a pénzt.
Nem lehet, hogy a sikeres projektek egyik összetevője az, hogy az ember nem nyugszik bele a korlátaiba?
óvodai ballagásról írtam.
telefont pedig miért ne kaphatna 6 évesen, ha telne rá? írtam, hogy az ottalvós tábor miatt lett aktuális. persze így nem fog kapni, ha nem sikerül összeszednem magam, de ha sikerülne, szerintem nincs vele semmi gond.
nem értem miért elkényeztetés az, ha ember a kiélvezi munkája gyümölcsét, és ezt a gyermekének is biztosítja. nyomorogni önmagában még nem erény, mint ahogy jólétben élni sem bűn és sekélyesség. Nem attól leszünk jobb vagy rosszabb eberek, hogy el tudunk-e menni lovagolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!