Megvagyok pasi nélkül - nem fogják fel?

18 éves vagyok, és folyamatosan azt hallgatom mindenkitől, bár leginkább nagyanyámtól, hogy miért nincs barátom, ennyi idősen lassan már férjhez kéne menni, meg hogy még nem voltam senkivel stb. Eddig csak egy igazi kapcsolatom volt. Az előtte lévő 2 srác csak rövid ideig tartott és nem volt komoly, a szüleim meg nem is tudnak róluk. Ezzel a barátommal fél éve szakítottunk. Vele elveszítettem a szüzességem is, de ezt a legjobb barátnőmön kívül senki sem tudja. Sokszor úgy gondolom, legalább anyukámnak el kellett volna mondanám, bár akkor már mindenki tudná és jobb is lenne talán a helyzet, de ha most derülne ki, akkor csak nagy balhé lenne. Annyira unom már a piszkálódásukat, azt hiszik, nem is akarok majd soha pasit vagy nem tudom. De egyelőre tényleg nem hiányzik. Ennek ellenére bulikban néha kavargatok (de max csókig megyek el). Én megvagyok most egyedül, nem azért, jó lenne egy srác, aki szeret és akit szerethetek, de nincs a láthatáron olyan, aki komoly kapcsolatot akar. Meg egyébként is sokszor magányos farkast játszok, annyira nem vagyok társaságigényes, sokat tanulok is és elvagyok magam a szobámban. Ők ezt annyira nem értik meg. Mit csináljak velük? Szerintetek is ilyen szörnyű dolog, hogy egyelőre nem akarok pasizni?