Mit tegyek ha a férjem meg az anyám már egy légtérben sem hajlandó megmaradni?

Mi családunkban is hasonló eset áll fent, de a két fél megértette, hogy a családi eseményeken tessék szépen felnőni és a szoba két sarkában maradni, ha másképp nem megy.

Én elbeszélgettem az édesapámmal és a sógorommal is.

Szívből gyűlölik egymást, nővérem mindig úgy rendezi a családi eseményeket, hogy ne legyen probléma.

Én pedig meguntam, mivel két gyerekem van és nem vagyok hajlandó elviselni a gyerekes marh.ságaikat!

Elmondtam nekik, hogy vagy megemberelik magukat arra a 2-3 órára vagy innentől kezdve egyikükre se vagyok kíváncsi semmilyen családi összejövetelen.

Mivel az édesapámnak a három unokája a szeme fénye, így őt ezzel "simán megzsaroltam". A sógorom meg van annyira értelmes, hogy felfogta a dolgokat.

Én leülnék mind a kettőjükkel beszélni (külön-külön) és megmondani kerek-perec, hogy nőjenek fel arra a 2-3 órára és viseljék el egymást a szoba két sarkában. Nem kell se puszilkodni, se egymás mellett lenniük. Egyszerűen csak arra az időtartamra fogják fel, hogy nem körülöttük és a problémájuk körül forog a világ. Pláne nem a család!

Te tudod mit akarsz, mi (ki) a fontosabb neked. Anyád, vagy a gyereked és a párod? Ha nem enged egyik se, akkor mit tegyél...?

Én lépnék, külön költöznék a gyerekkel és a párommal, és ennyi. Nyilván nem hibába vállaltam vele gyereket, ugye...?