Szüleim nagy házában alakítottunk ki 16 éve egy szintet magunknak, férjem ma mondta, hogy ő "hajléktalan", mert semmilye sincs, mi tényleg hajléktalannak számítunk?

A kérdés az, hogy az a csodás szint amit kialakítottatok kinek a nevén van. Ha a férjed és a te neveden fele-fele arányban akkor nem érezheti magát hajléktalannak, végül is van egy fél tulajdonrésze.

Viszont ha a szint továbbra is a nagyszülők tulajdona, csak ki éppen oda költöttétek a pénzeteket, akkor végül is igaza van a férjednek. Neki semmije nincs, semmit nem tud felmutatni. Ha egyszer a szüleid meghalnak, mindent te örökölsz (ha vannak testvéreid akkor közösen a testvérekkel együtt) a férjed ebből semmit nem lát.

Azért "hajléktalan", mert ha a szüleid neadjisten kiraknak titeket, akkor nincs hova menni. A saját házából meg senki nem fogja kirakni az istenért sem.

És ahogy egy másik válaszoló írta, a férfinek van egy ilyen fajta tekintélye, hogy megteremt mindent a családjának.

Ne vedd magadra, az én férjem is ezt szokta mondogatni, nagyon nehéz lebeszélni erről a hülyeségéről.

Az ő családjukban az a módi, hogy mindenkinek saját lakása van - a legtöbb hitelre vette vagy örökölte, anyjáék egy 1,8 milliót érő! putriban laknak, de legalább a sajátjuk, ugye...

Mi albérletben élünk, és ő is azt fújja hogy értéktelen, hajléktalan balfék, mert még egy lakása sincsen...

Sajnos jönnek az embernek ilyen kialakult agybajai, ne foglalkozz vele, miket beszél.

Ha egyébként nincs olyan baj, ami miatt költözni akarhatna, akkor csak az egoját sérti, hogy nem ő vett magának saját házat.