Jogosan kérem, hogy menjünk néha valahova?

A férjemmel a kapcsolatunk mostanában nem tul jo. Ö sokat van távol, nem csak munka miatt, hanem különböö vacsorák, összejövetelek, kirándulások miatt. Mikor itthon van, akkor mindig azt mondja, neki az a legjobb szórakozás, ha tvt néz, vagy alszik. És ezt is teszi, szinte egész hétvégén. Nem is lenne ezzel gond, mert feltalálnám magam, de van egy 2 éves gyerköcünk, akivel nem tudok mindig egyedül csinálni mindent. Mondtram neki, hogy engem nagyon boldoggá és elégedetté tenne, ha hétvégén az egyik nap elmennénk kirándulni valahova, vagy fürödni, csak ne egész nap itthon legyünk. eleget fözök, mosok takaritok egész héten, ennyi kikapcsolodás olyan jo lenne. Azt mondja, elsösorban azért nem megyünk, mert nincs pénzünk. Oké, aláirom, nem duskálunk a pénzben. Föleg most, majdnem 100e ft-os hitellel. De vannak olyan helyek, ahol nem kell költeni. pl. csomagolunk zsemlét, és egész nap csak sétálunk az erdőben egy szép helyen. Max. a benzin pénz. Másik kifogás: nincs kedve. Na, erre nem tudtam mit mondani. Pedig a kislányom is igényelné, nagyon utál egész nap itthon lenne, föleg ugy, hogy apának a tv a legjobb játék. Én meg már ugy érzem, un néha engem. Meg ugye déelöttönként fözök, idöm sincs ugy játszani. Félek, ha ez igy megy tovább, tönkre fog menni a kapcsolatunk. Sznte már semmit nem beszélgetünk. Ezek az alkalmak pedig jok lennének beszélgetni is.

Mi a véleményetek? Hogy győzhetném meg?

Esteleg ajánlanátok jo kiránduló, fürdöhelyeket is? /Dél-dunántúlon lakunk./