Miért hiszik, hogy a szegény családokban szeretet van?

Szegény családból származom. A szüleim, amióta élek nem tudnak mást, csak veszekedni. Apukám lelkileg terrorizálta anyukámat, fizikailag és lelkileg engem is. Apu nem akart dolgozni, anyu nem akart elválni. Durván különbséget tettek köztem és a húgom közt. Anyut egyszer hallottam kijelenteni, "Én is jobban szeretem az egyik gyerekemet, mint a másikat, mégse tudnak róla."

A húgom kapott új ruhákat, én mások kinőtt cuccait hordtam. Egyetemi koliban nekem nem tudtak ételre pénzt küldeni, mert a húgomat kellett ruházni.

20 évesen elegem lett, és elköltöztem. Persze egy fillér nélkül, mert amit anyu és a nagymamám nekem spóroltak, azt apukám lenyúlta.

Egy szobás albérletben lakunk a barátommal, múlt évben olyan rosszul ment, hogy nem tartottunk karácsonyt, még apukám közben végre elment dolgozni (furamód egy hónappal azután, hogy leléptem), anyuék Tv-t vettek, laptopot a húgomnak, én meg még mindig a tinikori örökölt ruháimat hordom.

6 hete végre kaptam munkát, szó volt arról is, hogy ha befejezem a sulit, és nem kell már fizetni, elköltözünk egy normális albérletbe.

Még nem volt fizetésem, de máris ki akarnak rúgni, mert elfelejtettek nekem szólni, hogy ma a szokásos délutános helyett délelőtt ugorjak be, és ahelyett, hogy szóltak volna, mikor látják, nem vagyok bent, inkább behívták a szabadnapos kolléganőmet, nekem meg csak utólag, hogy délutánra már ne gyere.

Hogy maradhatok-e, azt nem tudom, de ha igen, akkor pénteken 12 órát le kell húznom, hogy pótoljam a kimaradt óráimat.

Teljesen szét voltam csúszva a barátom meg hozott nekem ebédet (a kedvencemet) meg csokit, hogy ne süllyedjek már mély depresszióba, minden rendben lesz.

Apukám, ha látta, hogy sírok (mindegy, mi volt az ok) azonnal nekem esett, hogy "Befogod a pofád, vagy belelépek?" vagy "Ha nem hagyod abba, kapsz két nagy pofont aztán lesz miért bőgnöd!"

Életemben először törődött velem valaki, amikor szomorú voltam.

Miért gondolja mindenki, hogy a szegény családok szeretetben élnek?

21N