Nőként kérdezem, mennyire tartjátok ezt reálisnak?

Én elvált anya vagyok, havi 50-et kapok 1 gyerekre.

Az exem szerint ez teljesen reális, hiszen:

- korábban feleztük a táppénzt. Idén eddig összesen 7 (!!!) napot dolgoztam, mert a gyerek bárányhimlős lett, most pedig tüdőgyulladással van itthon. Egy "sima" betegségnél rábízom nagyszülőkre, de ezek most elég komolyak, én szeretnék mellette lenni. Nyilván kellett venni gyógyszert is, ami nincs ingyen.

- korábban felváltva mentünk érte az oviba, így tudtam túlórázni. Most ez a pluszpénz kiesik.

- a gyerek már a válásunk előtt járt balettra és úszni, ezeket nem szerettük volna lemondani. Az apjának teljesen természetes, hogyha a házasságunk alatt finanszírozta ezeket a "luxusdolgokat", akkor most is megteszi.

Nálunk szerencsére nincs ebből vita.

21# igen normális szülők tényleg meg tudják beszélni! ennyi!

Mint az 5# is írta: vannak pénzéhes nők és vannak férfiak akik pont leszarják hogy mi van a gyerekükkel!

És vannak normálisak csak sajnos kevés.

Benne voltam-e igen apámnak 3 évig nem kellett gyerektartást fizetnie mert a házasság alatt ő mennyi mindent beletolt anyagilag aha persze. anyám meg félrerakta a pénzt. később amikor egyetemre jártam én rendelkeztem vele és abból finanszíroztam a bérletet némi könyvet ami kellett.

Azt mondom legyen ellenőrizhető mire költi az anyuka a pénzt és legyen ellenőrizve a pasi is (pl fekete munka szempontjából)

Persze akik értelmesen meg tudják beszélni mint ahogy a 21# is ott nincs szükség ilyenre.

Példa van mindenre...

Nekem sincs statisztikám- neked sincs.

Én azt látom a gyakoribb felvetésnek, hogy az apukák vonakodnak inkább.

Én spec sohasem számolgattam semmi ilyet, ami lehetőségem van, azt úgyis a gyerekeimre költöm, - én azt nem értem, miért nem így van ezzel minden apa?

A "vegye meg az apa" elég bonyolult. Egyrészt ott vannak az élelmiszerek: csak tartós élelmiszert vesz az apa, a többit meg az anya?

Aztán a ruhák: látatlanba nem veszünk ruhát. Ha a gyerek az apjával van, akkor csináljanak amit szeretnének, ne azzal menjen el az együtt töltött idő hogy ruhákat hajkurásznak.

Ovis ebéd: ha az együtt élő szülő viszi a gyereket, akkor a másik minden 2. hónapban csak azért menjen be az oviba, hogy befizesse az ebédet? Ugyanez igaz a foglalkozásokra, csoportpénzre, kirándulási pénzre is.

Ha beteg a gyerek és az apa nem a szomszédban lakik, akkor várják meg amíg ő beszerzi a gyógyszert?

Az elmélet jó, csak a gyakorlat nehézkes.

nem olvastam a kommenteket, de a kérdés utolsó kérdését nem értem.

nálunk a tápszer, pelenka, rezsi pont a gyedem összege.

gyerektartást nem kapok, nem veszek ruhákat, élelmiszereket és kb nem eszek semmit.

a gyerek költsége szóval nem haladja meg az átlagjövedelmet, inkább pont egyenlő a legalacsonyabb átlagjövedelemmel, ha hozzávesszük a lakhatási feltételeit is, ami ugye feleződik a szülőével.

Én nem értem! tök normálisan írok nem fogom se az elvált anyukák se az apukák pártját, próbálom javasolni az arany középutat és le vagyok pontozva! ha valakinek nem tetszik amit írok vagy nem az ő véleményén vagyok akkor már a válaszom nem jó?

"Nőként kérdezem, mennyire tartjátok ezt reálisnak?"

erre nem lehet A vagy B-t mondani itt véleményről van szó! Miért kell lepontozni? egyáltalán pontozni ilyenkor?

Na már megint kezdik az anyukák...szegény nyomorult gyerekkel csak a baj van, pénzbe kerül, beteg lesz, cipőt kell neki venni, stb...tényleg komolyan, semmi öröm egy gyerekben az itt leírtak alapján, minek is szülték akkor meg, meg miért ők vállalták a felnevelést? Ja, le lehet róla mondani, akár az apukának is át lehet passzolni, és majd az anyuka látogathatja két hetente, majd megtudja milyen jó is az.

Komolyan, úgy hangzik, mintha a nők irigykednének a férfire, hogy az megszabadult a "gondtól", a gyerektől, és szívesen cserélnének vel. Hát, hajrá!