A mai világban miért ennyire karrier pártiak egyes nők vagy a férfiak? Neki más nem is fontos, csak a munkájuk?

Most ez a "divat", a társadalmi elvárás. Ha egy nő arra vágyik, hogy férjhez menjen, gyerekei legyenek azt lenézik mert biztos ingyenélő és soha nem akar majd dolgozni (elismerem, van ilyen is persze).

Ha egy férfi szívesebben van a családjával hétvégén ahelyett, hogy bulizna a munkatársaival vagy a haverjaival, az egy sajnálni való papucs, akit az asszony irányat és biztos boldogtalan.

"Ha egy nő arra vágyik, hogy férjhez menjen, gyerekei legyenek azt lenézik mert biztos ingyenélő és soha nem akar majd dolgozni "

De ez megint olyan, hogy kik nézik le? Azok akik olyan "hú de függetlenek" akarnak lenni. Fordítva meg őket is lenézik pont ezért.

Meg sosem értettem ezeket az "egyesek miért" kérdéseket. Ez az ő döntésük, ez van, ha nekik így jó akkor csinálják így, ettől neked se jobb se rosszabb nem lesz.

Az ő dolguk. Az ilyen életforma viszont gyorsan kicsinálja az embert, főleg lelkileg. Kiégnek.

Nekem az sem lenne mindegy, hogy 60 évesen a kutya sem nyitja rám az ajtót, mert nincs senkim.

Szerintem azért, mert sokféle ember van és mind különbözőek vagyunk, mindenki más dolgokra vágyik. Van akit a család meg a gyerekek tesznek boldoggá, van akit meg a karrier építése. Van akinek fontos a házasság, van akinek csak egy papír. Van aki szeretne saját lakást/házat, van akinek jó az albérlet is.

Ezt el kell fogadni, felesleges hozni az érveket, hogy melyik a jobb. Nem szabad másra rákényszeríteni egy életmódot, ami nem nek való.

Mindenki úgy éljen, ahogy neki megfelel. Nem kell a társadalmi elvárásokat követni. Tudomásul kell venni, valaki jobb, hanem alapít családot, mert nem való neki. Az az optimális, ha ezt belátja, és nem teszi tönkre a saját és a családja életét.

Amennyi válás van, nem kell mindenkinek házasodni. Sokkal több válik el, mint aki együtt marad. Legalább megspórolták maguknak. Nyilván nem érzik elég erősnek hozzá a kapcsolatot, ezért csak egy papír, vagy pedig nem hisznek a házasság intézményében. Van ilyen, tudomásul kell venni.

Engem nem befolyásol az életem élésében, a terveimben, hogy ki mit csinál, meg hogy. Nem érdekelnek. Akarunk saját lakást és 1 gyereket, ez a 3 éves tervünk. Ezért küzdünk. Emellett mindketten dolgozunk.

Minket nem érdekel, ha valakinek az a célja, hogy albérletben tengődjön, és szingli legyen. Mert ő valószínűleg máshogy érez, aszerint él. Sokkal több boldog ember lenne, ha a saját érzéseiket követnék, nem azt, amit a társadalom nyomat. Azaz: saját lakás/ház, gyerek, házasság.

Sokféle ember van, vannak akiknek fontosabb a munkájuk, vannak akiknek kevésbé.

Vannak akik olyan szerencsések, hogy imádják a munkájukat, esetleg a hobbijuk is egyben, ők nyilván ezért ragaszkodnak a karrierhez.

Sokan azért, mert nekik fontos a luxus.

Aztán vannak akik szeretnék megmutatni, mire képesek, a legtöbbet kihozni magukból a munkájuk terén.

Olyanok is vannak akik a mai bizonytalan világban a családalapítás előtt meg akarják teremteni az anyagi biztonságot.

Sőt, olyanok is vannak, akiknek nem is igazán fontos a párkapcsolat, vagy a gyerek.

Normális, jó állapotú lakást venni manapság nem kis befektetés, nem sokan tehetik meg, hogy hitel nélkül belevágjanak.

Az albérlet egyszerűbb megoldás addig, amíg valakinek nincs családja (néha azután is), ráadásul ha az ország másik végében talál az ember munkát, akkor így jobban tud mozogni, mint ha saját lakása lenne.

Az esküvőt meg ki hogy érzi. Ma már nem szinte kötelező, mint régen, szabadabban dönthetnek. Ezzel kapcsolatban is sokféle nézőpont létezik, vannak, akiknek fontos a házasság és az ezzel járó következmények, vannak akiknek nem.

Nálunk az a helyzet, hogy sem a férjemnek, sem nekem nem fontos önmagában a karrier, nekünk a munka a pénzkeresésről szól, tehát nem vágyunk magas pozícióra, csak arra, hogy normálisan meg tudjunk élni a fizetésünkből.

A kapcsolatunk mindennél fontosabb, viszont gyereket nem akarunk.

Igazából csak annyiról van szó, hogy nem vagyunk egyformák, különbözőek lehetnek az értékrendek és a fontossági sorrend.

Más is fontos az életemben. De tudod miért a karrier az első? Mert a párommal bármi történet. Tönkremehet a kapcsolat, elhagyhat másért, alkoholistává, játékfüggővé válhat, ne adj isten meg is halhat. Nyilván arra törekszik az ember, hogy ez ne történjen meg, de bekövetkezhet sajnos.

Az én életemben ÉN akarok boldog lenni, és ezt csak úgy érhetem el, ha magammal elégedett vagyok és a munkámmal is. Az életünk kb. felét a munkahelyünkön töltjük, ez az egyik legfontosabb tényező a párkapcsolat és a család mellett. És sajnos akár szeretnénk akár nem, ha az utolsó kettőnél problémák adódnak dolgozni akkor is kell. Ezért fontos számomra, hogy jó beosztásban dolgozzak, és olyan helyen, amivel elégedett vagyok, hogy ha minden kötél szakad, és egymagam vagyok, akkor is boldog lehessek azzal, amit professzionális értelemben véve elértem.

És nem, nem fontos számomra az esküvő, bár nem is ellenzem. Megházasodtam, de nem haltam volna bele, ha nem kér meg a férjem soha.