Egy ember aki elhanyagolja magát. Mit tehetnék?
Üdv!!
Nem épp családi kapcsolatokhoz tarozik ez a kérdés. De itt teszem fel.
Szóval van egy régi ismerősöm még a falubajárós berúgós korszakomból. Már akkor is különb volt mint más mert olyan 18 éves korától dolgozott, nincs szakmája stb, és egy droid munkás lett egy multinál... keményen dolgozott dupla műszak stb.. Anya apja nincs, vagyis van valahol :S egy nővére aki kicsit értelmi "rozzant" cigány emberkékkel jön össze. Akik folyamatosan lopnak szegény gyerektől.
De mindennek ellenére megcsinálta a jogsit összerakta a pénzt egy autóra (nem csotrogány).. Azonban mostanában feladta az életét, WoWozik meg a sz.gép elött rohad. Kitették az állásából. Autót is eladta. Nem iszik,drogozik stb
Sajnálom, mert tényleg jó ember mit csinálhatnék vele? Volt hogy átmentem hozzá alig akart bengedni mert ő most játszik"
nem bírtam vele 2 értelmes szót sem beszélni...
Mit tehetnék?
Segits neki munkat talalni. Menjel at hozza, es irjatok meg egyutt az oneletrajzat es kuldjetek el ahova csak lehet.
Ha nem megy otthon a munka, probald meg kikuldeni kulfoldre.
Most egy senkinek erzi magat mivel nincs munkaja, se penze, ezert a legfontosabb a munka. Most szegenykem depresszios is lett mar, ami persze nem is csoda.
Semmit nem tehetsz.
Valójában a szakember is csak akkor tud segíteni neki, ha megvan benne a motiváció. Ha az nincs, akkor elveszett ember. Ezért a szakember is azzal kezdené, hogy felrázza, megtalálja neki a belső motivációt. DE csak akkor, ha legalább az első lépést ő maga teszi meg. Különben esélytelen.
Lehet, neked rossz ezt látni. Ez viszont a te saját problémád, nem az övé. Van egyfajta világlátás, ami erre azt mondja, hogy nem is szabad segíteni ezeken az embereken, mert el kell érniük a mélypontot, ahol a sorsuk fordul, és onnan megerősödve jönnek majd fel. Akkor lehet nekik segíteni. Ha kérik. Ha még nem érték el a mélypontot, és mégis segíteni próbálsz nekik, akkor ellenállásba ütközöl, mert ők tudat alatt tisztában vannak a távlati céllal, és a mostani "segítséged" akadályozza őket ennek elérésében. Ha nem hiszel a sorsban, a lélekben, és azt gondolod, hogy a test esetleges halálával valami "elromlott" és "jóvátehetetlen" történt, akkor nehéz ezt belátni. Ha hiszel abban, hogy vannak magasabb szintű kapcsolatok az élő dolgok között, és van valami célja is a létnek, akkor könnyebb.
Kedves utoló elötti!!
Valamiképp sikerült felfogni amit írtál nekem. Nekem is volt egy "mélypont" az életemben. Nekem ugy sikerült legyőznöm hogy elösszőr csak szocializált lettem... Ha ő megtudja csinálni akkor én miért nem?.. utána később átbillent a mérleg mikor már nem azért tettem a dolgom mert más is azt teszi, hanem önmegvalósításból... nah jó elismerem ez eltart (nálam 1-1,5 év) de van akinél sokkal több idő.
Értem én hogy ez csak az ő perseptívájából nem probléma, mert nekem is hasonló volt a gondolkodásom akkor, és én is fostam a fejére annak aki terelgetni akart erre-arra. akkor lehettem 17.
Probálnék segíteni rajta, sok ember problémája hidegen hagy, de az övé nem..
Valahogy az agya közelébe kéne férkőznöm, bár sok akadáj van közöttünk hogy én lassan mérnök leszek, ő pedig csak lefele megy, és nemtudom hogy ehhez hogy viszonyul...
Vigyem pszihológushoz????!!!!! mikor beszélni nem tudok vele. Annya apja nincs, csak egy csökevény testvére, meg egy olyan palija akinek a legfőbb életcélja hogy egy százast bedobjon a játékgépbe... A ház ahol lakik nem látszik ki a mocsokból, nincs lépcső, sem kerítés az az igazi lepukkant kégli. Többet érdemel szerencsétlen mint amit kap, és igencsak megérdemelné!!!!!
*perspektívájából
És nem-nem hiszek a lélekben, meg a sorsban, sem istenben.. Mindenki saját életet kovácsa, aki akarja tud magának koronát is kovácsolni...(túlzó egy kicsit)
Lélek nincs... honnan lesznek a lelkek ha földön a népesség gyarapodik... Nem vagyunk más csak egy biológiai-kémiai folyamat,(valakinek több kell hogy értelmet adjon az életének) az érzelmeink is azok, és ennek is OK-->okozat összefüggései vannak. Én azért segítek neki mert segítenem kell, mert az agyam azt mondja. Egy gyilkosnak, egy saját magát tönkrevágó semmi ok nélküli embernek fosn@k a fejére... de ő nem tehet róla hogy oda született... és érdemelne egy második esély, az ilyen füves, hippi elvont baromsággal meg ne magyarázkodj, mert nem segít semmit... Én pesszimista és a realitások embere vagyok... mint ahogy a szakmám is mutaja Mérnök...
(bocsánat a helyesírási hibákért)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!