Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit tegyek, hogy türelmesebb...

Mit tegyek, hogy türelmesebb legyek vele?

Figyelt kérdés
Nagyon szeretem az anyukámat. Tényleg mindenem megvan: megkapom, ami kell; elmehetek oda, ahova akarok; megvan a szabadságom; tanulást se erőlteti (mondjuk nincs is velem gond); eljárunk néha kávézni, mozizni, vásárolni, mintha barátnők lennénk. Pasiügyeimet is lazán kezeli, bármiről beszélgethetünk. Szóval tényleg nem panaszkodhatok... De újabban azt vettem észre magamon, hogy nagyon-nagyon türelmetlen vagyok vele szemben. Csak akkor vagyok hajlandó vele foglalkozni, ha én akarom. Tudom, néha nagyon flegma vagyok vele, talán már bántó. Nem akarok ilyen lenni, már én magam is észre veszem. Tudom, hogy ő is nagyon szeret engem és szerintem nem akar szólni, hogy milyen rosszul esik neki a viselkedésem, csak néha tesz megjegyzéseket. Nem akarom őt bántani, meg kell változnom, de egyszerűen idegesít, ha kérdezget, mikor én éppen mást csinálnék, vagy nem is tudom... Egyszerűen néha zavar a jelenléte... Ez ilyen megmagyarázhatatlan érzés. Mi van velem?
2010. febr. 1. 23:36
 1/4 anonim ***** válasza:
57%
Ha anyukád a barátnőd, éjjel-nappal együtt vagytok, hagyjatok magatoknak kis időt mással is lenni. Neki sem ártana és neked sem. Ha annyira jóban vagytok, talán megérti, hogy neked is szabad térre van szükséged, ahol ő nincs ott, hagyjon kicsit lélegzethez jutni.
2010. febr. 1. 23:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
Kár, hogy ilyenkor nem írod ide, hogy Te mennyi idős vagy, és édesanyád mennyi? Miérdekel téged, és mi őt? Ha összerakosgatod ezeket a dolgokat, megtudod, miért vagy türelmetlen. De ha ez nem bántó nagyon, akkor anyukád ugyis elnézi...
2010. febr. 2. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

Hali!


Ismerős a helyzeted, bár az enyém eléggé butácskán viselkedik időnként. Szigorúan vallásos, istenien főz, ha lenne csajom, őt is biztosan elkezdené főzni tanítani, kényeztetni. De! Rettenetesen terhes tud lenni, az, ahogy és amikor a nyakamra jár, aztán meg csodálkozik, hogy amikor már-már fateromhoz hasonlóan rutinból bejárnának, kulcsra zárt ajtóval találják szembe magukat, és időnként már a kopogásra sem reagálok.

Most, hogy már van szakmám, és akárki feljöhet hozzám akármiért, most már tudja, hogy nem jöhet be hozzám akármiért. A legelső alkalmakkor amikor ezt megcsinálta és ránk nyitott vmi ürüggyel (akkor éppen kedveskedni akart vmivel nekem, meg a vendégemnek), forrt bennem az ideg. Miután az ügyfelem távozott, leültettem, és normális, higgadt hangnemben elmondtam neki őszintén, hogy mit éreztem, amikor ő emiatt bejött. Nem kiabáltam.

Érvekkel elmondtam neki, hogy nekem ez milyen rosszul esett, és rosszabb esetben milyen következményekkel is végződhetett volna a "kedveskedése". Elmondtam neki azt is, hogy nagyra értékelem igyekvését, meg is köszöntem neki, de ezentúl ezt ne tegye, mert az ügyfél az tolakodásnak is veheti akár, és akkor itthagy. (Mégis, ez olyan dolog, mintha vki új arc érkezik, aztán mindenki szépen benyitogat a szobába, a nővéremtől elkezdve a szomszéd Kati néniig, Feri bácsiig)

Tudomásul vette, megértette. Fájt a szíve utána, hogy "nem tartok igényt a szolgálataira" (és az enyém is...) de beletörődött, mondhatni, megszokta már, hogy amikor vendégem van, akkor nem rá kíváncsiak.


Te is tégy hasonlóan! Ülj le vele beszélgetni, normális és disztingvált hangnemben. Először a problémádat mondd el, őszintén, köntörfalazás nélkül. Majd mondd el neki, mit érzel, ill. hogy hogyan le7ne ezt kiküszöbölni. Nem lesz tőle boldog, akár szomorú is lehet utána, de ez az Élet rendje. A csemeték felnőnek 1x és neki ezt el kell tudni fogadnia, különben súrlódások lesznek, és félő,. hogy az a baráti kapcsolat rovására megy előbb-utóbb, később pedig oda vezet7, hogy elkezditek egymást kerülni, mert megromlott a kapcsolatotok.

Mondd el neki, mit érzel, majd UTÁNA biztosítsd arról, hogy mennyire szereted, tiszteled őt, és nyomj az arcára egy-egy cuppanós puszit és mosolyogtasd meg. :-) Az ellensúlyozni fogja a kérésed által okozott pillanatnyi fájdalmat.


28/F

2010. febr. 2. 03:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
Attól függetlenül hogy türelmetlen vagy vele,szerintem nagyon aranyos ahogy írtál erről a dologról...remélem az én gyerekem is hasonló lesz már ami a gondolkodásod illeti(az írásod alapján).Szerintem kezdesz önállósodni,függetlenedni,és ami eddig anyai jótanácsnak és útmutatásnak hatott az most kicsit kezd a kialakuló önálló személyiséged és véleményed ellen hatónak tünni...szerintem ez így rendben van,mert önálló entitás vagy.Szerintem arra figyelj csak hogy szépen válaszolj neki,ne bántsd meg.Mert a kamaszkort kinövöd,de a sebek amiket okozol,nem.
2010. febr. 2. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!