Szerintetek miért elítélendő az, hogy nem most hanem mondjuk 4-5 év múlva szeretnénk babát?
Nyáron volt az esküvőnk,így a rokonok,ismerősök és kollégák nagy része már rákérdezett,hogy a babát mikorra tervezzük. Én elmondtam mindenkinek őszintén mik a terveink,amire a 95% azt mondta,hogy ez teljesen normális.
Viszont most hétvégén a férjem szüleinek a barátainál voltunk és ott is szóba került a baba téma. A férjem nem volt ott végig,mert közben a barátaival találkozott,így én kaptam a kérdéseket.
Férjem anyukájának a barátnője megkérdezte tőlem,hogy akkor a babát mikorra tervezzük. Én elkezdtem neki mondani,hogy olyan 4-5 év múlva,mert hogy még fiataloknak érezzük magunkat hozzá,szeretnénk pár évet friss házasként tölteni,utazgatni és lakásra vagy házra gyűjteni. Erre a reakció az volt,hogy ez mekkora hülyeség,hogy ennyit akarunk vele várni meg hogy önzőek vagyunk,hogy csak magunkra gondolunk, meg azt is mondta,hogy hát hogy néz ki,hogy az életünket egy terv szerint csináljuk. Teljesen kiborultam,mert elmondtam,hogy mi hogy tervezzük,persze hozzátettem,hogy ezek csak tervez,aztán lehet már 2 év múlva bele szeretnénk vágni,ki tudja. De teljesen felháborodott azon,amit mondtam,én meg azon,ahogy a nő reagált. Igazából Ő nekünk senki,úgyhogy szerintem semmi köze hozzá,hogy mi mikor érezzük magunkat késznek a gyerekvállalásra. Még ha azt mondom 40 évesen akarnék,akkor még oké, de 30 évesen hol lennék majd öreg hozzá. Ráadásul még lehet szeretnénk addig tanulni is,de ha azt mondtam volna,hogy pl. nem is szeretnénk, szerintem akkor sincsen semmi joga beleszólni és elítélni minket. A csúcs az volt, hogy az anyósom is azt mondta,hogy csak olyan sokára szeretnénk? Nem tudom miért sok az a 4 év,mert ő pont kb 4-5 év múlva fog nyugdíjba menni.
Meg hogy ugye nem az anyagiak miatt nem akarunk még babát?
Csak,hogy tudjátok albérletben lakunk,saját lakásra gyűjtünk és nem igazán szeretnék albérletbe szülni,mert ezt nagyon sok tulaj nem szereti. De 2-3 év múlva már ott fogunk állni szerintem,hogy lakás/ház meglesz,persze hitelt is veszünk fel és utána mikor érezzük jöhet szerintünk a baba.
A férjem sem szeretne most rögtön gyereket,hanem ő is várna vele pont ennyit,mint én,aztán majd úgyis kialakul a dolog.
Meg még azt kérdezte a nő,hogy na és mi van ha most teherbe esnék,mit csinálnék? Mondom neki nyilván megtartanám. De ez megint hülye kérdés volt...
Szóval kiborított a dolog,hogy ezt miért kell sürgetni,majd ha mi úgy érezzük vállalunk babát és kész. Szerintem ez a kettőnk magánügye.
Mit gondoltok erről?
Nálatok volt ilyen a családban?
25/N, 26/F
Azt még kihagytam,hogy a nő 17 évesen szült és a gyerekével olyan rossz a kapcsolata.
Akkor szerintem nem neki kellene pont tanácsokat osztogatnia. Csak azt látom,hogy a saját életéből indul ki,hogy ilyen fiatalon kellene szülni.
válasza: válasza:Persze, hogy volt. Amikor az esküvőt terveztük, mindenki azt tippelte, h biztos terhes vagyok. Esküvő után meg azt kezdték el, h mikor szülök (én 24 voltam). Mi sem akartunk gyereket, lakást újítottunk fel, utazgattunk, imádtam a munkámat. Most viszont azt imádom, hogy itthon vagyok 5 éve, nemsokára visszamegyek dolgozni, de ez az idő a gyerekeké volt. Mi akkor vállaltunk gyereket, amikor érzelmileg is megértünk rá, a 10. házassági évfordulónk után nem sokkal született az első.
Volt nálunk is minden, a szüleim békén hagytak, apósomtól hangzottak el ronda dolgok, hogy én mennyire önző vagyok, üvöltözött velem, hogy sose lesz gyerekem, átkozódott. Szörnyű volt. Nem hitték, hogy főként nem anyagi oka volt annak, hogy nem szültem. Sajnos ezt neked kell lejátszani velük, határozottan tartani magad ahhoz, h majd akkor vállaltok gyereket, ha mindketten úgy gondoljátok, másnak meg semmi köze hozzá. Főleg nem az anyós barátnőjének. Fel a fejjel!
Köszi a választ.
Meg valahogy nem értik meg az érveinket.
Mindketten későn érő típusok vagyunk,nagyon gyerekesek,ezt tudjuk magunkról,sokszor úgy is viselkedünk. A gyerek is jobban jár,ha a szülei picit még megkomolyodnak. :-)
A másik meg az volt,hogy anyósom mondta azt,hogy az anyagiak nem számítanak,nem arra kell alapozni,mert hogy ő úgy volt terhes,hogy a ház romokban állt éppen felújítás előtt és ő egy lavorban fürdött.
Jó neki ez jó,én meg azért terhes kismamaként nem ilyen körülményeket szeretnék. És hogy ők azért vállalták be,mert nagyon szerettek volna babát,de akkor anyósom is csak 19 vagy 21 volt.
Meg hogy ne gondoljam azt,hogy egy gyerek sok pénzt visz el,meg hogy a terhesség olyan drága,hogy nem kell állandóan orvoshoz járni. De azért én nem fogok bemenni az esztékába,ha van doktorom,akinek tudom,hogy több év tapasztalata van és én nem szülnék akárkinél. Nekem fontos,hogy tényleg szépen lemenjen majd a szülés.
Szóval nagyon vidéki felfogásuk van a gyerekvállalás terén is.
De ahogy itt láttam pár kérdést nem is kevés pénzt egy babát rendesen felnevelni,mert bármi baja lehet,orvoshoz kell vinni és a gyógyszerek sem olcsóak.
Most nem azt mondom,hogy luxus körülmények között,de azért nem is nagy szegénységben szeretném felnevelni.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!