Feleségemnek szereztem egy sokkal jobb állást mint a mostani. Meglepetésnek szántam. De most teljesen elbizonytalanodtam, amiatt amit az előttem szóló ügyvéd kap a fejére. Most mit tegyek?

Ha az en férjem szerezne nekem egy SZERINTE nobb állast én sem örülnék.

Azert nem, mert nem keresk állast, tidom hgy vizrtos van könnybb munka és talan több penzért is, de szeretem amit csinálok, nem erzem munkanak, és idővel lehet sokat is keresni vele...de ha nem így lenne, akkor sem örülnék, mert kinek mi a jobb munka az a kérdés...

Ha épp keresnék masikat, vagy beszeltünk róla, hogy elégedetlen vagyok, vagy arról, hgy valtanék, akkor ugrálnék örömömben..

Az ügyvédes eset és a tietek azért nagyon más.. Ott anzasszonyka is butus volt, hogy nem szólt a kérdezőnek, emrt nagy "egyedül akarom elérni, és megmutatom" nem űgy sült el,mhaogy gondolta. A kerdző ondta volna,mhogy nekmakarja, hogy felvegyék a párját..én nem értem, ha a barat tudta, hogy az ő felesége/párja, akkor nem mindegy? Plusz ha annyira egyedül akar valamt, akkor ne egy olyan munkahely jelentkezzen, ahol magas beosztásban dolgozik közeli hozzátartozőja.

Szóal a lényeg, hogy he úgy vezesd fel a feleségednek, hogy talaltam egy JOBB állást, hanem csak úgy,mhogy ha szeretné, akkor van egy MÁSIK állás, amit sikerült intézni... Szerinted ezért..ezért...és ezért jbb mint a mostani.. És hagyd dönteni, ha nemleges a valasza, akkor ne sértődj meg

Vesszőket nem nagyon használsz, a mondataid indokolatllanul hosszúak.

"elmondta én tetettem a meglepődőtett." Ebben a mondatrészben két helyesírási hiba is van.

Amúgy, nem kellett volna a barátnőd háta mögött szervezkedni, ezzel az önállóságát sértetted meg.

Nagyon sok múlik azon, hogy a feleséged hogy áll a dologhoz. Ha keresett másik állást és segítséget kért ebben, akkor pozitív lehet, ha nem, akkor nagyon balgán is elsülhet, ezért óvatosan vezesd ezt elő.

Én személy szerint az ügyvédes témában ugyan nem ordítottam volna, de szerintem elég egyértelmű, hogy azért megyek oda a párom tudta nélkül, fű alatt, hogy ne hátszéllel kerüljek be (ha a párja tudta nélkül ment a nő az interjúra, akkor azért elég komoly túlzás kijelenteni, hogy "kifejezett kérése ellenére cselekedett a párja"). Szerintem ebben a helyzetben mindketten hibásak voltak. Nem toporzékoltam volna, de bizony nagyon rosszul esett volna, hogy direkt próbáltam kikerülni a hátszelet és akkor is megkaptam. Így, egy kicsit is konok nőnek az az érzése, hogy nem a tudásáért, avagy magáért vették fel az adott pozícióra, hanem azért, mert a párja ott a valaki (és nyilván így is van).

A nő is hibás volt, mert ahelyett, hogy a párja háta mögött megy, nem tartott volna semeddig leülni és elmondani neki, hogy kicsim állásinterjúra megyek a cégedhez, nagyon szeretném ezt a munkát, de kérlek ebből maradj ki!

Kb. ennyire egyszerűen ki lehetett volna ezt kerülni némi intelligenciával.

Neked is azt javaslom, hogy először mérlegeld mit szólhat a feleséged majd, ezután pedig egy lehetőségként tárd elé az új munkát, ne egy hatalmas érdemként a magad részéről, illetve ne úgy, hogy azt érezze, neki ezt most mindenképpen el kell fogadnia! Ha normális nőről van szó, márpedig miért ne lenne ugye, akkor kétlem, hogy ezért hisztizne, avagy legalábbis én örülnék a párom figyelmességének, ha így vezetné elő, majd eldönteném hogyan tovább.