Nem tudom jól érezni magam a párom családjával, mit tegyek?

Ez így leírva úgy tűnik, mintha kissé antiszociális lennél.

De gondolom más oka van. Nem szimpatikusak neked, ellenségesek, lekezelőek veled, úgy érzed nem fogadnak el? Az addig oké, hogy idegenekkel nem megy csak úgy a beszélgetés, bár a legtöbb embernek ez sem probléma, de a párod családja csak nem idegen számodra. A párod miért nem von be a beszélgetésekbe? Azt nem várhatod tőle, hogy odamentek a családjához, és csak veled foglalkozzon, csak veled veled beszélgessen. Ők nem kezdeményeznek beszélgetést veled?

Mi lenne, ha becsatlakoznál ilyen nevetgélésbe, vagy beszélgetésbe?

Ha "képtelen" vagy rá, annak valami pszichológiai defekt az oka, vagy ki nem állod őket. Melyiket érzed valósnak?

Pedig muszáj lesz beszélgetned, beilleszkednek adott helyre ahol ép tartózkodsz. Most pl. a párod családjához. Semmi bajod nem lesz ha nem kuksolsz egyedül, hanem odamész hozzájuk és bekapcsolódsz. Esetleg kérd meg a párodat, hogy segítsen neked ebben, mert számodra ez nem olyan egyszerű mint másnak.

Máskor, máshol is mindig szembe fogsz kerülni ezzel a problémával amíg le nem gyűröd magadban. Jobb előbb, kezdj hozzá!

Majd belerázódsz. Én se vagyok egy nagy dumás ha idegenekről van szó, de azért pár alkalom után már jobb lesz a helyzet amint egy kicsit elengeded magad. Egyébként úgy a legkönnyebb ha először csak egyenként próbalsz meg beszélgetni velük. Pl. anyukájának biztos van valami hobbija (sütés, varrás... stb) vagy kérdezgetheted az életéről... stb. Ha már eltudsz velük beszélgetni kettesben akkor utána már nagy társaságban is könnyebb lesz :)

Tudom hogy nem könnyű, én baráti tarsasagban vagyok így hogy nehezen oldódom, meg folyton azzal vagyok elfoglalva hogy istenem vajon mit gondolnak rólam de ha picit elengedem magam és nem a saját viselkedésem figyelem akkor már jobban betudok csatlakozni a beszélgetésekbe. Mondjuk van olyan ember akivel sosem fogok tudni jót beszélgetni de vele nem vagyunk egy hullámhosszon :)