Barátom és családja erősen hívő, az én családom ezt nem tartja tiszteletben, ráadásul a barátomat sem annyira szeretik. Mit tudok tenni?

Nagyon szerelmesek vagyunk, tökéletes számomra, vele képzelem el az életem. Lelkészcsaládba született, azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, imádom a szüleit, mindig lehet rájuk számítani, rendkívüli emberek.

Az én életemben nem volt fontos a vallás, teljesen hétköznapi embernek neveltek, pont azért, hogy majd én döntsem el, miben szeretnék hinni. 2 éve elkezdtem templomba járni néha-néha, mert a református vallást éreztem magaménak és itt ismertem meg a barátomat, aki a lelkész fia. Az én családom addig viselkedett kedvesen, amíg úgy érezték, ez nem komoly, ezután jöttek az állandó tanácsok, hogy szerintük nem kéne magam így elkötelezni, mi lesz, ha később kiütközik a különböző értékrend. Nagymamám ráadásul mindig poénkodik a dolgokon és le tud égetni társaságban..

Teljesen nincsenek képben és emiatt összevissza hülyeségeket beszélnek, amivel engem hoznak kínos helyzetbe. Mondtam, semmi gond, csak kezeljék diszkréten, ne ez legyen a téma. De nem bírják ki, hogy ne vicceljék el. Ráadásul anyukám mostanában mondogatja, ő más fiút képzelt el nekem, mert azt vette észre, hogy a barátom nem elég talpraesett, nem akarja, hogy átmosódjon az agyam.

Nem tudom, mit tehetnék, én nem akarom így leélni az életemet, hogy mindig erről szól minden téma. A házasság is szóbajött már. Mindig kiütköznek majd a problémák?

23/N