Nagy baj, ha másnak mutatom magam a páromnak mint amilyen vagyok?

A zene még csak hagyján, de egy jogi kötelékkel odakötni magad valakihez, az már nem tréfadolog.

Szerintem ne csináld.

Most komolyan, ennek így mi értelme van?

A párod valószínűleg akkor is szeretne, ha pl. nem azokat a zenéket szeretnéd, amivel neki imponálsz, ezt a férjhez menés dolgot is valószínűleg meg lehetne beszélni... Buta dolog volt, hogy úgy akartad őt becserkészni, hogy másnak adtad ki magad. Azért remélem, a személyiségedet nem játszottad meg, mert akkor a párod tulajdonképpen nem is téged szeret, csak egy illúzió vagy és akire ő azt hiszi, hogy egy biztos pont az életében, akire számíthat, az tulajdonképpen nem is létezik.

És miért kellett "becserkészned"?

Mert azzal a személyiséggel, ami te vagy, azzal szóba sem állt volna veled???

Ha így van, sürgősen ültesd le, mert később úgyis kibukik az igazi éned!

ez úgy h.lyeség ahogy van

az hogy neked nem fontos a h

zasság, neki igen, az egy dolog, meg kne neki mondanod, hgy annyira nem fontos, de belemész, de ezt tudnia kell

a zene?! most komolyan, azért hallgatod mert ő is szereti? és ha te más hallgatsz? azért jött veled össze mert te is XY-t hallgatsz? és elhagyna? ha ezért elhagy, akkor nem is szeret.

Ezzel az a baj, hogy vele is pont úgy kicseszel mint magaddal.

Tipikusan az a helyzet, mikor észre sem veheti mi a bajod, meg azt a képet mutatod hogy minden rendben van, közben meg saját magadban gyűjtöd a feszültséget, ami egyszer elő fog törni.

Akkor meg majd a fejéhez vágod hogy te mindent megtettél érte...holott ezt nem is kérte, meg őt fogod hibáztatni mert "feláldoztad miatta az életed"...

Én egyik exemtől kaptam meg ezeket, hogy mellettem soha nem volt bulizni, meg mindig velem volt, meg mennyit feláldozott a kapcsolatért...igen, és ki kérte rá? Senki. Ki kérte hogy hazudjon? Senki. Sőt, legtöbb esetben én támogattam hogy csinálja nyugodtan ezt meg azt és ő mondta hogy inkább velem akar lenni...aztán a végén úgyis minden az én hibám volt.

Nagyon sok dologban lehet a másikhoz alkalmazkodni egy párkapcsolatban de úgy, hogy közben önmagunk maradunk. Például simán belefér hogy olyat zenét is hallgatunk ami nekünk nem tetszik, de a párunknak meg igen, akár egy ilyen koncertre is el lehet a másikat kísérni. Viszont nem szabad azt mondani (hazudni), hogy ez szuper zene, elég annyi "nekem nem jön be, de ha neked tetszik...". Legyél őszinte a pároddal, nyilván téged szeret és nem azt hogy te is ugyanazt a zenét szereted mint ő. Ha eddig nem voltál vele őszinte, akkor kezdj hozzá. Sosem késő.

A nagyobb dolgokban, amik hosszú távon hatással vannak az életre (mint a házasságkötés vagy gyermekvállalás például) nem szabad csak a másik kedvéért elvállalni valamit, azt mi magunknak is akarni, szívből szeretni kell. Nem mennék hozzá a helyedben csak mert ő azt akarja.