A semmire vállalták a gyereket és most én vagyok a pénzeszsák. Mi értelme ennek? Miért kell a semmire vállalni babát?

Nővérem 27 éves, fél éve szült. Eddig egy kisboltban dolgozott eladóként, az élettársa szintén ilyen munkakörben csak másik helyen. Becsúszott a baba, nővéremnek volt már egy abortusza, még egyet már nem akart. Azóta a szüleimnél laknak a régi szobánkban (nővéremé + az enyém volt), konkrétan a szüleink tartják el őket. Az élettárs havi 90 000 Ft körül keres, nővérem GYES-en van. Szüleink fizetése és a nővéremék bevétele együtt nem mindig elég minden költségre, ezért már sorozatosan tőlem kérnek kölcsön 30-40 000 Ft-okat. (Nővérem már évek óta tartozik majdnem 100 000-rel, de nyilván nem kérem tőle vissza már.) Szívesen segítek, adtam is eddig mindig, de a mai nap még engem is megdöbbentett. Családi ebéd volt, ahol nővérem párja megkért had költözzenek hozzánk. Pályakezdő vagyok, egy 1,5 szobás albérletben lakom, egész jó fizetéssel, de már minden tartalékomat odaadtam. Azt mondtam átgondolom ezt az ide költözős ötletet, de nem tudom lenne-e értelme. Itt sem férnének el jobban (persze a nővérem kitalálta, a) költözzek haza, b) költözzek át a kisszobába). A hazaköltözés nem megoldható, nem tudnék bejárni melózni. Ha ők költöznének ide, egyrészt az élettárs munkája ugrana (vagy nem tudom hogy oldanák meg a bejárást), másrészt szintén nem férnének el. Közben a párommal terveztük volna az összeköltözést, de ha idejönnek ez is ugrik. Felajánlottam, hogy fizetem az albérletet otthon, de nem azt már nem fogadják el. De a 40 rugót igen!

Nem várom, hogy visszafizessék, nem várok én semmit, de már nem tudok segíteni, ezért én vagyok, akit meg kell vetni. Otthon (egy kis falu egyébként) mindenkinek ezt híresztelik, milyen ember vagyok, nem érdeklem mi van velük, stb...

Tudtok ajánlani valami megoldást, ötletet a tesóméknak? Vagy nekem? Hogyan tovább?

És most komolyan: miért kell a semmire szülni? A szülők nyakára?

24/L, köszönöm!