Néha olyan érésem van, hogy a menyasszonyom szülei azt akarják hogy kopjak le a lányukról. Mintha úgy csürnék csavarnák a dolgot hogy nekik legyen jó? Mintha versenyeznem kellene velük érte?

Tudom én ezt így van ez akkor mikor az ember szerelmes. A nagyvonalúság átka. Tudod létezik a bölcs mondás: "A szerelem öl, butít és nyomorba dönt."

De ez nem egészen úgy működik Magyarországon mint ahogy az írásodból látszólag gondolod. Házastársi kapcsolatban 3év, de még élettársiban X év után a fele vagyon a tiéd, amit addig össze hoztatok. Az az a szülők a te nagyzási hóbortod mellett félhetnek, ha te még ezt hangoztatod, akkor is, ha nincs szerződés. Mert amint letelt a megfelelő idő akár elvetted akár nem, a fele ház és minden addigi értek fele a tiéd lesz. Még akkor is ha most hangoztatod, hogy te nem kéred. Persze akkor és ott lemondhatnál róla, de az már más kérdés.

Erre a szavamat adom dolog ellenében találták ki a házassági szerződést, amiben minden előre le van fektetve, és utána már nincs apelláta.

Persze ezt nem muszáj neked egy nagy ki kényszerített beszélgetés közben bevetni. Megteheted váratlanul a szerződéses bejelentést váratlanul pl egy ebédnél vagy látogatásnál mikor náluk vagytok, vagy ők nálatok, és figyeld a reakciókat. Azonnal minden kifog derülni az arcokból, hogy csak beképzelted a dolgokat, vagy valósak voltak a félelmeid.