Mikor érik meg a kapcsolat a gyerekvállalásra?

Van egy kolléganöm 10 éve együtt van a párjával, most 30 évesek és nem akarnak gyerket, azt mondják még nem.

Mi az elsö perctöl azt mondtuk, hogy gyerket akarunk, meg is beszéltük hogy gyerekmiatt együtt nem maradunk ha a kapcsolat megromlana, de úgy éreztem én hogy ö az ideális apa ö pedig hogy én az ideális anya. kb 1 év után abba hagytam a gyógyszert és másfél éve nem jön, azóta is ugyan úgy akarjuk.

Az anyagi és biztonsági háttértől eltekintek (pedig ez is nagyon fontos!)

Szerintem belülről kell érezned azt, hogy mennyire boldoggá tenne a tény, ha attól az embertől gyereked születne...szerintem amikor ezt kezdi érezni az ember akkor onnantól bármikor lehet gyereket vállalni...én nagyon fiatal vagyok még a gyerekvállaláshoz(legalábbis úgy érzem) mégis hihetetlen nagy boldogsággal tölt el az érzés, ha arra gondolok, hogy egy napon a kezenben tarthatom azt a gyerkőcöt aki attól az embertől van akit a világon a legjobban szeretek...:) nemtudom valami belső erő...valami belső indittatás kell, valami vágy...vagy nem is tudom...minden esetre életem legszebb napja lesz:)

mi két éve vagyunk együtt a párommal, de még egyetemisták vagyunk. úgyhogy várat magára a tény:)

sok boldogságot nektek:)

Ezt így nem lehet meghatározni, mert a személyen és személyiségen múlik meg persze alapból, hogy hány évesen jöttetek össze. Ha valaki 35 éves, nem fog 6 évet várni a gyerekvállalásra, míg ha 23 évesen házasodik/jön össze a párjával, akkor lehet, hogy kivár annyit. Teljesen egyénfüggő ez. Az a lényeg, hogy jól gondoljátok végig és csak akkor vágjatok bele, ha mindketten 100%-ig akarjátok. Persze az is fontos, hogy alapvető anyagi háttér legyen mindenképpen.

Én 22 évesen szültem, a férjem ekkor 28 volt. Férfiaknál szerintem ne legyen 24-25 alatt, mert ők még ehhez ált. nem érettek, de tényleg személy függő. 5 hónappal azután estem teherbe, hogy összeházasodtunk. Akkor több, mint 1 éve voltunk már együtt és így terveztük el a dolgokat. Azóta sincs semmi probléma, a gyerekünk már 4 éves. Eleve azért mentem férjhez a páromhoz, mert teljesen megbíztam benne, vele akarom leélni az életemet, szóval ettől a ponttól már bármikor jöhetett a baba. Csak azt érezd, hogy ez kölcsönös - mármint, hogy az életedet vele akarod leélni és mindketten elég felelősségteljesek és komolyak vagytok a gyermekvállaláshoz. Ha erre megértél, érezni fogod belül és remélhetőleg a párod is, bár a férfiaknál van, aki csak a gyermek megszületése után tudja ezeket a dolgokat teljesen felfogni és felnőni ehhez, mert ugye ő fizikálisan nem tudja megtapasztalni a terhességet és felkészülni a szülői feladatokra. Ezzel nincs gond, ha a szülés után a párod melletted áll.

Ez aztán szinte mindenkinél máshogy van! Ugyanis annyi minden befolyásolja. Pl.: életkor (tanultok, vagy dolgoztok már), életcélok (karrier), anyagiak és nem utolsó sorban az egyéni vágyak.

Talán úgy fogalmaznék, hogy akkror érik meg a gyerekvállalásra egy kapcsolat, ha mindketten nagyon vágytok egy babára és érzitek is ennek felelősségét. Sok sikert hozzá:)

Szerintem érezni fogod csak még ott a tanulás meg más feladatok és nem tudsz még erre koncentrálni. Addig, amíg én is egyetemre jártam, nem nagyon jártak ezek a dolgok a fejemben. A párod még nagyon fiatal 22 évesen az apasághoz. Ez csak az én véleményem, de szerintem még pár évet várjatok, ha ennyire fiatal. Lehet ettől rendes meg kedves, de nem hiszem, hogy elég érett ehhez. Persze ezt ti tudjátok. A lényeg, hogy a kettőtök közös döntése legyen.

3-dik voltam

szerintem igen, érezni fogod:) amikor vágysz rá, amikor nagyon szeretnéd, amikor boldoggá tesz a gondolat...:)

2. voltam

Biztosan érezni fogod.

Elsö álaszoló vagyok,

már voltam férjnél és ott folyamatosan azt éreztem hogy nem akarok gyereket. kényszernek éreztem a gyerekszülést. a volt férjem nem volt igazi apának való.